Magyarország külön európai uniós támogatást szeretne szerezni a határkerítés és a határvédelem megerősítésére – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozóját megelőzően. A kormányfő beszélt a korábban elveszített uniós források pótlásáról, a magyar–ukrán kapcsolatok rendezéséről, a kárpátaljai magyarok jogairól, valamint a nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia uniós csatlakozási kilátásairól is.
Magyar Péter az október 15-én és 16-án megrendezendő uniós csúcstalálkozó előtt magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány határozott álláspontot képvisel a migráció kérdésében. Mint mondta, a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain arra törekednek, hogy Magyarország külön forrásokat kapjon az európai külső határok, valamint a magyar határkerítés megerősítésére.
A miniszterelnök szerint a határvédelem fejlesztése mellett fontos a korábbi migrációs szabályozással kapcsolatos viták rendezése is. Kijelentette, hogy kormánya nem kívánja folytatni azt a gyakorlatot, amelynek keretében az előző kormány idején jogerősen elítélt embercsempészeket engedtek ki a magyar börtönökből.
Magyar Péter arról is beszámolt, hogy a magyar kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal a Magyarországot sújtó, napi egymillió eurós migrációs bírsággal kapcsolatos eljárás mielőbbi lezárásáról. A kormányfő állítása szerint Magyarország eddig hozzávetőleg egymilliárd eurót veszített a korábbi szabályozás miatt.
Új alapokra helyeznék a magyar–ukrán kapcsolatokat
A brüsszeli tanácskozás egyik kiemelt témája Ukrajna helyzete és az ország európai uniós kapcsolatai lesznek. Magyar Péter ezzel összefüggésben jelentős előrelépésnek nevezte a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló ukrán törvény hétfői elfogadását.
A miniszterelnök szerint a jogszabály lehetőséget teremthet arra, hogy Magyarország és Ukrajna új alapokra helyezze kétoldalú kapcsolatait, és rendeződjenek a kárpátaljai magyar közösséget érintő, régóta vitatott kérdések.
Magyar Péter bejelentette, hogy a brüsszeli csúcstalálkozó keretében pénteken várhatóan négyszemközti megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A találkozó célja a kétoldalú kapcsolatok áttekintése, valamint a további együttműködés lehetőségeinek megvitatása lesz.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy szakértői és alacsonyabb politikai szinten már megszületett egy tízpontos politikai megállapodás, amelyet a legmagasabb szinten is szeretnének megerősíteni.
A magyar kormány elsősorban azt várja az ukrán vezetéstől, hogy a vállalt határidők szerint biztosítsa a nemzeti kisebbségek oktatási, nyelvhasználati és hatósági ügyintézéshez kapcsolódó jogait.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy amennyiben a kárpátaljai magyar politikai, kulturális vagy egyházi szervezetek problémákat jeleznek, elvárja az ukrán hatóságoktól azok rendezését.
A miniszterelnök szerint a kisebbségi jogok megfelelő biztosítása különösen fontos egy olyan ország esetében, amely az Európai Unió tagjává kíván válni. Hozzátette, hogy a megállapodás nemcsak a magyar, hanem az Ukrajnában élő más nemzeti kisebbségek, köztük a románok és a lengyelek számára is kedvező lehet.
A kormányfő közlése szerint a megállapodás előkészítésében a kárpátaljai magyar szervezetek is részt vettek. Arról is beszélt, hogy az ősz folyamán Beregszászon újabb találkozóra kerülhet sor az ukrán elnökkel.
Visszaszereznék a korábban elveszített uniós támogatásokat
Az Európai Unió következő, 2028-ban kezdődő hétéves költségvetéséről szólva Magyar Péter kijelentette, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb célja a korábban elveszített támogatások pótlása.
A miniszterelnök kedvező fejleménynek nevezte, hogy az unió soros ír elnöksége által előterjesztett költségvetési javaslatban nem csökkent a Magyarországnak szánt támogatási keret, és a tagállami befizetési kötelezettség sem emelkedett.
Elmondása szerint bár az uniós költségvetés teljes összege mérséklődhet, a Magyarország számára különösen fontos területeket, így a kohéziós politikát és a közös agrárpolitikát várhatóan nem érintenék a tervezett csökkentések.
Magyar Péter üdvözölte a Magyarország ellen 2022-ben indított kondicionalitási eljárás lezárásáról szóló uniós tanácsi döntést is. Mint mondta, a határozat 4,2 milliárd eurónyi forrás hozzáférhetővé válását teszi lehetővé.
A kormányfő szerint ezek a támogatások jelentős segítséget nyújthatnak a magyar gazdaság élénkítéséhez, a vállalkozások versenyképességének növeléséhez és az életszínvonal javításához.
Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Magyarország a korábbi kormányzati intézkedések és mulasztások következtében összesen mintegy kétmilliárd eurónyi támogatást veszített el. Álláspontja szerint ezért az országot kompenzáció illeti meg.
A kormány célja, hogy a következő hétéves költségvetés tárgyalásai során a korábban elveszített összeggel megegyező vagy ahhoz közeli többletforrást szerezzen Magyarországnak.
Ez a miniszterelnök szerint megvalósulhat különböző projektek finanszírozásával, illetve a Magyarországnak előirányzott uniós támogatások növelésével.
Tájékoztatása szerint a tárgyalásokon már történt előrelépés: a korábbi ciprusi soros elnökség javaslatához képest mintegy egymilliárd euróval nőtt a Magyarországnak szánt összeg.
Szerbia uniós csatlakozásáról is beszélt a miniszterelnök
A brüsszeli csúcstalálkozó napirendjén az Európai Unió bővítése is szerepel. Magyar Péter ezzel kapcsolatban külön kitért a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatára.
A kormányfő elmondta, hogy Montenegró esetében várhatóan lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások, ugyanakkor más tagjelölt országok, köztük Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia esetében is előrelépésre számít.
Hangsúlyozta, hogy mindez nem jelenti azt, hogy Szerbia közvetlenül az uniós tagság küszöbén állna, ugyanakkor a csatlakozási folyamatban történő előrehaladásra van lehetőség.
Magyar Péter szerint Szerbia európai uniós integrációja kiemelt magyar érdek, különös tekintettel az országban élő magyar nemzeti kisebbségre.
A miniszterelnök ezzel összefüggésben a nyugat-balkáni bővítés jelentőségét hangsúlyozta, amely Magyarország számára nemcsak külpolitikai és gazdasági, hanem nemzetpolitikai szempontból is fontos kérdés.
Az energiaárak és az európai versenyképesség is napirenden lesz
A csúcstalálkozón az Európai Unió gazdasági versenyképességének javításáról is tárgyalnak. Magyar Péter szerint az elmúlt időszakban romlott Európa versenyképessége, ezen pedig mielőbb változtatni kell.
A miniszterelnök külön kiemelte az energiaválság és a magas energiaárak jelentette kihívásokat. Mint mondta, a tagállamok konkrét intézkedéseket várnak az Európai Bizottságtól az áremelkedések megfékezésére, valamint a vállalkozások és a lakosság támogatására.
A magyar kormány céljai között a stabil és fenntartható költségvetés megteremtését, a hiány csökkentését, az államadósság lehetőség szerinti mérséklését, valamint a gazdasági növekedés beindítását említette.
Magyar Péter szerint a következő időszakban Magyarország gazdasági helyzetének javításához egyszerre lesz szükség fegyelmezett költségvetési politikára, a korábban befagyasztott uniós támogatások felhasználására és új fejlesztési források megszerzésére.
Az október 15-én kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón így a határvédelem, a migráció, az uniós költségvetés, Ukrajna helyzete és a bővítési politika egyaránt meghatározó szerepet kap.
(MTI)
Fotó: archív
