Átfogó adó- és családtámogatási változásokat, nyugdíjemeléseket, több ágazatot érintő bérrendezést, valamint jelentős egészségügyi és önkormányzati többletforrásokat jelentett be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormány tervei szerint 2027-től kilenc százalékra csökken a minimálbér jövedelemadója, megduplázódik a családi pótlék, 120 ezer forintra emelkedik a minimálnyugdíj, és több százmilliárd forinttal nő az egészségügy finanszírozása. A kabinet emellett új otthonteremtési programokat indít, miközben 1500 milliárd forinttal csökkentené az állami kiadásokat.
Magyar Péter a parlament hétfői ülésén ismertette a 2027-es költségvetés főbb irányait. A miniszterelnök az igazságosságot, a gazdasági fejlődést és az ország újjáépítését nevezte a jövő évi büdzsé legfontosabb céljának.
A kormányfő közölte, hogy a költségvetési tervezetet még ezen a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak, október végén pedig benyújtják az Országgyűlésnek. Hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány már első teljes kormányzati évében jelentős részét kívánja teljesíteni a négyéves ciklusra tett vállalásainak.
Beszédében élesen bírálta az előző kormány gazdaságpolitikáját. Állítása szerint a korábbi kabinet által elfogadott, 3,7 százalékos hiánnyal tervezett 2026-os költségvetés tényleges hiánya 8,3 százalékra emelkedhetett volna, ha az új kormány nem vezet be azonnali takarékossági intézkedéseket, és nem szerzi vissza az uniós forrásokat.
Magyar Péter szerint 2020 és 2025 között Magyarország 9200 milliárd forinttal többet fordított kamatkiadásokra, mint a közép-európai euróövezeti országok. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az ország pénzügyi stabilizálása mellett az elmúlt évek társadalmi igazságtalanságainak mérséklése is elengedhetetlen.
Közel 2,5 millió embernek csökkenhet a személyi jövedelemadója
A bejelentések egyik legfontosabb eleme a személyi jövedelemadó átalakítása. A kormány tervei szerint 2027. január 1-jétől a minimálbér után fizetendő jövedelemadó 15 százalékról 9 százalékra csökken.
Emellett a havi 680 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők is adócsökkentésre számíthatnak. A miniszterelnök tájékoztatása szerint az intézkedés összesen közel 2,5 millió munkavállalót érint, akiknél együttesen mintegy 250 milliárd forint marad.
Egy minimálbéren foglalkoztatott dolgozó esetében az adócsökkentés béremelés nélkül is havi 20 ezer, éves szinten pedig 240 ezer forintos többletjövedelmet eredményezhet.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy körülbelül egymillió ember személyi jövedelemadója egyszámjegyű lesz, további több mint egymillió munkavállaló adóterhe pedig mérséklődik. A kormányfő ígérete szerint senkinek nem emelkedik a munkavégzés után fizetendő adója.
Megduplázzák a családi pótlékot, módosul az édesanyák adómentessége
A kormány 2027-től egy lépésben megduplázza a családi pótlék összegét. Az intézkedés több mint egymillió családot és mintegy 1,6 millió gyermeket érinthet.
A családtámogatás növelésére a jövő évi költségvetésben további 300 milliárd forintot különítenek el.
A bejelentett változások alapján egy gyermek után havonta 12 200 forinttal, éves szinten 146 400 forinttal több támogatás jár majd. A kétgyermekes családok esetében a jelenlegi havi 26 600 forint 53 200 forintra emelkedik, ami évente 319 200 forintos többletet jelent. A háromgyermekes családok havi 48 ezer, a négygyermekesek pedig havi 64 ezer forinttal kaphatnak többet, ami éves szinten 576 ezer, illetve 768 ezer forintos növekedést jelent.
A kormány ugyanakkor módosítja az édesanyák személyijövedelemadó-mentességének szabályait.
A 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három- vagy többgyermekes anyák adómentessége a tervek szerint havi bruttó egymillió forintos jövedelemig marad fenn. Az ezt meghaladó keresetrész után már személyi jövedelemadót kell fizetni.
A 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye ugyanakkor változatlanul megmarad, így az átlagkeresetig továbbra is mentesülnek az adófizetés alól. A gyermekek után járó családi adókedvezményt szintén megtartják.
Magyar Péter szerint a családtámogatási rendszer átalakításával közel egymillió család járhat jobban.
Jelentősen emelkedik a minimálnyugdíj, jön a nyugdíjas SZÉP-kártya
A nyugdíjasokat érintő intézkedések között a miniszterelnök bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat.
Ezzel párhuzamosan sávosan növelik az alacsony nyugdíjakat is. A kormány számításai szerint az intézkedés 455 ezer nyugdíjas számára jelenthet érdemi segítséget.
A kabinet emellett megduplázza az időskorúak járadékát, 10 százalékkal növeli a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, 20 százalékkal emeli az árvaellátás minimumát, valamint 50 százalékkal az otthonápolási díjakat.
A miniszterelnök közölte, hogy megtartják a 13. havi nyugdíjat, és a 14. havi nyugdíj első heti részét is kifizetik. Emellett az érintettek megkapják a szokásos éves nyugdíjemelést.
Új intézkedésként fokozatosan, 2030-ig bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát is. A juttatást azok vehetik majd igénybe, akiknek nyugellátása nem éri el az 500 ezer forintot. A kártyán rendelkezésre álló összeget gyógyszerekre, élelmiszerre és pihenésre lehet majd fordítani.
A program első évében mintegy 2,2 millió nyugdíjas részesülhet a támogatásból, amelyre a 2027-es költségvetés 90 milliárd forintot biztosít.
Több mint 500 milliárd forinttal növelik az egészségügy támogatását
Az egészségügy finanszírozásában is jelentős változásokat jelentett be a miniszterelnök. A kormány 2027-ben 510 milliárd forinttal többet kíván fordítani az állami egészségügyi rendszerre.
A többletforrásból 192 milliárd forintot az egészségügyi dolgozók béremelésére különítenek el, míg a kórházi gyógyszerek finanszírozása 95 milliárd forinttal bővül.
A kórházak működésére további 51 milliárd forint, a gyógyszertárakban elérhető készítmények támogatására pedig 38 milliárd forint többlet jut.
Az új mentőautók beszerzésére és a mentőállomások felújítására 21 milliárd forinttal többet szánnak. A diagnosztikai ellátás fejlesztésére, új CT- és MR-berendezések beszerzésére 20 milliárd forintot, a várólisták csökkentésére szintén 20 milliárdot különítenek el.
A krónikus betegek gondozásának javítására további 11 milliárd forintot fordítanak.
A miniszterelnök szerint a többletforrások célja az állami egészségügyi rendszer működésének javítása, a dolgozók megtartása, valamint a betegek gyorsabb és megfelelőbb ellátása.
Több százezer állami alkalmazott fizetése emelkedik
Magyar Péter több ágazatban is jelentős béremelést jelentett be. A kormány számításai szerint legalább 603 ezer állami alkalmazott jövedelme növekszik 2027-ben, összesen 677 milliárd forintos költségvetési ráfordítással.
A szociális ágazatban átlagosan 17,8 százalékos béremelést terveznek. Ez a gyermekvédelemben, a bölcsődékben és más szociális intézményekben dolgozókat is érinti, összesen mintegy 101 ezer munkavállalót.
A nevelést és oktatást közvetlenül segítő, úgynevezett NOKS-dolgozók nettó bére átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik. Az intézkedés 76 ezer embert érint. A miniszterelnök példaként említette, hogy egy pedagógiai asszisztens az adócsökkentéssel együtt havonta körülbelül 51 ezer forinttal kereshet többet.
A művelődési, könyvtári és közművelődési dolgozók nettó bére átlagosan 10,7 százalékkal nő.
Az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére 10 milliárd forintot különítenek el. Az emelés részleteiről az illetékes minisztérium egyeztet az egyetemekkel és az érdekképviseletekkel.
Folytatódik a pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése is, amelyekre együttesen 178 milliárd forintot fordítanak.
A kormányfő jelezte, hogy a felsorolt ágazatokon kívül további munkavállalói csoportok esetében egyedi megállapodások alapján kerülhet sor bérrendezésre.
Az oktatás területén emellett megkezdik az iskolai közétkeztetés színvonalának javítását, és elindítják a Jeney Lajos iskolafejlesztési programot. Ennek keretében korszerű, energiatakarékos iskolaépületeket, rugalmasan használható tantermeket, műhelyeket és közösségi tanulótereket alakítanának ki.
Több pénzt kapnak az önkormányzatok, csökken a szolidaritási hozzájárulás
A települési önkormányzatok finanszírozásában is változásokat ígért a miniszterelnök.
A kormány 2027-ben 64 milliárd forinttal növeli az önkormányzatok támogatását, miközben 15 százalékkal, összesen 62 milliárd forinttal csökkenti a szolidaritási hozzájárulás terhét.
Budapest a Budapesti Közlekedési Központon keresztül további 50 milliárd forintot kap a közösségi közlekedés finanszírozására.
A vidéki városok helyi közlekedésének állami támogatását is visszaállítják, erre 10 milliárd forintot fordítanak.
Magyar Péter bejelentette továbbá, hogy megkezdődött a megyei közgyűlések megszüntetésének előkészítése. A kormányfő szerint ezek a testületek elveszítették korábbi szerepüket, fenntartásuk pedig indokolatlan költségeket jelent.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány célja az önkormányzati önállóság megerősítése és a helyi közszolgáltatások finanszírozásának javítása.
Új adók és 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentés
A kormány a szociális és gazdasági intézkedések fedezetét részben az állami kiadások visszafogásából, részben az adórendszer átalakításából teremtené elő.
Magyar Péter közölte, hogy a 2026-ban elért, mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást jövőre is fenntartják, és további 1500 milliárd forinttal csökkentik az állami kiadásokat.
A kormány emellett 4,9 százalékra mérsékelné a költségvetési hiányt 2027-ben.
Az adóváltozások között szerepel a milliárdosok vagyonadójának bevezetése, amelytől évente 200 milliárd forintos bevételt várnak. A miniszterelnök szerint mintegy 15 ezer vagyonos személyt érinthet az intézkedés.
Emelkedik az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű nagyvállalatok társaságiadó-terhe, az innovációs járulék mértéke pedig 0,2 százalékról 0,5 százalékra nő. Ez utóbbi alól a mikro- és kisvállalkozások mentesülnek.
A kiskereskedelmi adóban az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti adóalaprészre 0,45 százalékos kulcsot vezetnek be. Az egymilliárd forintig terjedő rész továbbra is adómentes marad.
Növelik az energiacégek, a bankok, a biztosítók és a kereskedelmi láncok hozzájárulását is. Emelkedik az égetett szeszes italok adóterhe, a bányajáradék, valamint a környezetszennyezéshez kapcsolódó közterhek.
A reklámadó jelenlegi nulla százalékos kulcsát 3,75 százalékra emelik, amitől több mint 14 milliárd forintos bevételt várnak.
Változik a cégautók adóztatása is: a második céges gépjárműtől megszűnik a gépjárműadó beszámításának kedvezménye, és a nagy teljesítményű autók adója is emelkedik.
Új otthonteremtési programok indulnak
A miniszterelnök a Wekerle Sándor lakásépítési program elindítását is bejelentette.
A kormány már 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrást fordítana megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek kialakítására. A következő három évben további 550 millió euró uniós forrást mozgósítanának, amelyet banki és piaci finanszírozás egészítene ki.
A Wekerle Plusz program keretében a 18 és 41 év közötti fiatalok új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos, használt ingatlan vásárlására pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek.
A feltételek között szerepel az ötéves kötelező bentlakás, valamint a meglévő ingatlantulajdonra vonatkozó korlátozás.
Új lakások építése és vásárlása esetén továbbra is megmarad az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs.
A Wekerle Plusz lakástakarék-programban az állam az első öt év megtakarításaihoz 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos támogatást biztosítana, a banki kamaton felül.
Az energetikai felújítási programban a kedvezményes hitel felső határa 6 millióról 15 millió forintra emelkedik, fix 3 százalékos kamattal. Ehhez legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás társulhat.
A támogatás feltétele legalább 30 százalékos energiamegtakarítás. A legrosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében a támogatási arány akár 50 százalék is lehet.
A kormány évente húszezer háztartás korszerűsítését tervezi támogatni.
Magyar Péter közölte, hogy a babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályai nem változnak a 2027-es költségvetésben.
Több százmilliárd forint jut vasútra, utakra és közlekedésfejlesztésre
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is jelentős összegeket különítenek el.
A vasúti és közlekedési beruházásokra 331 milliárd forint uniós forrás jut 2027-ben, ami 271 milliárd forinttal több az idei keretnél.
A tervek szerint 35 új, nagy kapacitású InterCity-motorvonatot szereznek be, és 42 új HÉV-szerelvényt állítanak forgalomba.
Megkezdődik tíz kiemelt vasútállomás felújítása, valamint a Nyugati pályaudvar és környezetének fejlesztése. A mellékvonalak esetében a kormány az újranyitásokat és a korszerűsítéseket helyezi előtérbe.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében tíz év alatt összesen 3550 milliárd forintot fordítanának a kötöttpályás közlekedés megújítására.
A közutaknál 100 milliárd forintos útfejlesztési és kátyúmentesítési program indul. Folytatódik a mohácsi Duna-híd építése, az M1-es autópálya bővítése és az M49-es út kivitelezése is.
A közútfejlesztésekre és felújításokra összesen több mint 400 milliárd forintot fordítanak jövőre.
Vízmegtartás, energetikai fejlesztések és vállalkozástámogatás
A kormány átfogó vízmegtartási programot is indít. A vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések uniós kerete 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelkedik.
A program részeként fejlesztik a csatornahálózatot, javítják a vízvisszatartás feltételeit, és a következő években tízezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét kívánják javítani.
A gazdálkodók számára vízprémium bevezetését is előkészítik.
Az energetikai beruházásokra összesen 868 milliárd forintot mozgósítanának. A fejlesztések között szerepel az elektromos hálózat megerősítése, a szélenergia és a geotermikus energia hasznosítása, valamint az energiatároló kapacitások bővítése.
A kormány 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló teljesítmény létrehozását tervezi, és 57 ezer háztartásnak biztosítana támogatást saját energiatároló beszerzésére.
Emellett olyan otthonkorszerűsítési programot is előkészítenek, amely 2027-ben 30 ezer, 2030-ig pedig összesen 120 ezer családnak nyújthat segítséget szigetelésre, nyílászárócserére és fűtéskorszerűsítésre.
A vállalkozásfejlesztési és innovációs források 114 milliárdról 230 milliárd forintra emelkednek. A Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogrammal a hazai vállalkozások beruházásait, exporttevékenységét és technológiai fejlődését támogatnák.
Magyar Péter bejelentette az árrésstop kivezetését is, amelyet az előző kormány gazdaságpolitikájának elhibázott intézkedéseként értékelt.
Átalakul a kulturális és sportfinanszírozás
A miniszterelnök a kulturális intézményrendszer átalakításáról is beszélt.
Bejelentette, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2027-ben ismét állami fenntartásba kerül.
A kulturális támogatások elosztásánál átlátható, szakmai szempontokon alapuló rendszert ígért.
A sport állami támogatását 453 milliárd forintos szinten tartják, ugyanakkor megszüntetik a sportcélú társaságiadó-kedvezmények, vagyis a tao-támogatások jelenlegi rendszerét.
Helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatási rendszert vezetnek be, amelynek célja a sportegyesületek és az utánpótlás-nevelés átláthatóbb finanszírozása.
Több mint 2100 milliárd forintot fordítanak a kiemelt társadalmi intézkedésekre
Magyar Péter összegzése szerint a kormány 2027-ben több mint 2100 milliárd forintot kíván fordítani az adócsökkentésekre, a családi pótlék megduplázására, a nyugdíjemelésekre, az ágazati bérrendezésekre és az egészségügy fejlesztésére.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány egyszerre kívánja növelni a lakossági támogatásokat, ösztönözni a gazdasági növekedést és mérsékelni az államháztartási hiányt.
A több mint kétórás parlamenti felszólalásban ismertetett intézkedések részletes szabályait a költségvetési tervezet és a kapcsolódó jogszabályok tartalmazzák majd. A bejelentett változások többsége a tervek szerint 2027. január 1-jén lépne életbe.
(MTI)
Fotó: TISZA-frakció hivatalos Facebook-oldala
