Varga Judit. Völner–Schadl-ügy. Fotó: Nacsa Lőrinc hivatalos FB

Varga Judit tagadta érintettségét a Völner–Schadl-ügyben

Ország

Bocsánatkérést követelt a sajtótól Varga Judit volt igazságügyi miniszter, akit szerdán hallgatott meg az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága. A korábbi tárcavezető kijelentette, hogy semmi köze a Völner–Schadl-ügyhöz, és szerinte az elmúlt években súlyosan megsértették a jó hírnevét. A meghallgatáson élesen bírálta volt férjét, Magyar Pétert is, akiről azt állította, hogy a titokban készített hangfelvétellel hosszú időn keresztül fenyegette. Varga Judit a kegyelmi botrányról is beszélne egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt.

Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága szerdán Varga Judit volt igazságügyi minisztert és Répássy Róbert korábbi parlamenti államtitkárt hallgatta meg. A Toroczkai László, a Mi Hazánk politikusa által vezetett testület ülésén Varga Judit hosszasan beszélt a Völner–Schadl-ügyben betöltött szerepéről, az Igazságügyi Minisztérium működéséről, valamint a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel körülményeiről.

A volt miniszter Szókratész védőbeszédéből vett idézettel kezdte felszólalását, majd arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben több mint 800 olyan cikk jelent meg az általa baloldali-liberálisnak nevezett online sajtóban, amelyben a nevét összekapcsolták a Völner–Schadl-üggyel. Állítása szerint ezek közül mintegy 130 bejegyzés és videó kifejezetten negatív összefüggésben említette őt, vagy az érintettségére utalt.

Varga Judit hangsúlyozta, hogy Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a vizsgálóbizottság előtt már egyértelművé tette: neki nincs köze a Völner–Schadl-ügyhöz.

A volt igazságügyi miniszter ezért azt kérdezte, ki fog bocsánatot kérni tőle és a minisztérium egykori dolgozóitól, amiért egyes médiumok és politikusok összefüggésbe hozták őket a botránnyal.

„Ki fog ezért tőlem bocsánatot kérni?” – tette fel a kérdést, majd azt is tudakolta, ki fogja helyreállítani az érintettek szakmai hitelességét.

Varga Judit szerint olyan embert támadnak, aki miniszterként mindvégig az ország érdekeit tartotta szem előtt. Kijelentette, hogy döntéseit soha nem vezérelte magánérdek, feladatait pedig legjobb tudása szerint igyekezett ellátni.

Varga Judit szerint Völner Pál önállóan irányította a végrehajtási területet

A meghallgatáson részletesen szóba került az Igazságügyi Minisztérium belső működése, valamint Völner Pál korábbi államtitkár feladatköre is.

Varga Judit elmondta, hogy miniszteri kinevezése előtt, a meghallgatására készülve ismerkedett meg a tárca vezetőivel és szervezeti felépítésével. Hangsúlyozta, hogy számos olyan szakterület tartozott hozzá, amelynek minden részletét miniszterként nem ismerhette, ezért támaszkodott munkatársai szakmai tudására.

A végrehajtási ügyek irányítását teljes egészében Völner Pálra bízta, akiről úgy fogalmazott, hogy megfelelően látta el a feladatait.

Arra a kérdésre, hogy tudott-e Völner esetleges minisztériumon kívüli tevékenységéről, azt válaszolta, hogy nem volt tudomása arról, mit csinált az államtitkár, amikor nem a minisztériumban tartózkodott.

Kiss Máté Zsolt tiszás képviselő azt is megkérdezte, miért éppen Völner Pál hatáskörébe kerültek a végrehajtói kinevezési javaslatok, és miért ő lett a terület miniszteri biztosa.

Varga Judit válaszában kifejtette, hogy kinevezésekor nem akart jelentős személyi átalakításokat végrehajtani, mert ezt kockázatosnak tartotta. A végrehajtási területen jártas Völner Pál megbízását ezért praktikus és szervezeti szempontból indokolható döntésnek nevezte.

A volt miniszter arról is beszélt, hogy korábban tanúként mintegy öt órán keresztül hallgatták meg a Fővárosi Törvényszéken, és javasolta, hogy a bizottság kérje be az erről készült jegyzőkönyvet.

Nem támogatta a végrehajtói kar elnöki megbízatásának korlátlan meghosszabbítását

Varga Judit állítása szerint minisztersége alatt nem kapott politikai megrendeléseket a végrehajtási rendszerrel kapcsolatban.

Felidézte, hogy egy alkalommal olyan javaslatot terjesztettek elé, amely lehetővé tette volna a végrehajtói kar elnöki megbízatásának határozatlan idejű meghosszabbítását. Ezt azonban nem engedte át.

A volt tárcavezető hangsúlyozta, hogy a végrehajtási szabályok módosításakor fontosnak tartotta a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek érdekeinek védelmét.

Példaként említette a gyermektartásdíjak gyorsabb és egyszerűbb behajtását célzó intézkedéseket, amelyeket 2021-ben Novák Katalin akkori családügyi miniszterrel közösen vittek a kormány elé.

Elmondása szerint ezekkel a változtatásokkal szemben a végrehajtói szervezet részéről szakmai ellenállást tapasztalt, de ennél súlyosabb nyomásgyakorlást nem érzékelt.

A bizottság arra is kíváncsi volt, hogy tudott-e az ingatlanárverések esetleges manipulálásáról. Varga Judit azt válaszolta, nem emlékszik arra, hogy személyesen hozzá ilyen tartalmú állampolgári panasz érkezett volna. Hozzátette, hogy a minisztérium megfelelő szervezeti egységei kezelték a beérkező beadványokat.

Magyar Pétert azzal vádolta, hogy a hangfelvétellel fenyegette

A meghallgatás egyik legélesebb része Magyar Péterről és a korábban nyilvánosságra hozott hangfelvételről szólt.

Varga Judit szerint volt férje 2023 januárjában titokban rögzítette a beszélgetésüket, amelyet végül 2024 márciusában hozott nyilvánosságra.

A volt miniszter megkérdőjelezte Magyar Péter indokait, aki korábban azzal magyarázta a felvétel elkészítését, hogy meg akarta védeni a családját.

Varga Judit ezzel kapcsolatban azt mondta, éppen 2023 januárjában közölte férjével, hogy el akar válni tőle.

„Engem ekkor Magyar Pétertől kellett megvédeni, mert ahogy bejelentettem a válást, megkezdődött az igazi pokol” – fogalmazott.

Állítása szerint Magyar Péter 2023 januárja és 2024 márciusa között rendszeresen fenyegette a hangfelvétellel. A volt miniszter azt állította, hogy férje feljelentést és börtönbüntetést helyezett kilátásba, amennyiben elválik tőle.

Varga Judit elmondása szerint sokáig abban reménykedett, hogy Magyar Péter csak blöfföl, mivel a felvételt nem mutatta meg neki. Azt is állította, hogy volt férje egy alkalommal kinyomtatott, a Központi Nyomozó Főügyészségnek címzett feljelentést tett elé.

A meghallgatáson elhangzott személyes vádak Varga Judit állításai, amelyekre Magyar Péternek az idézett MTI-tudósításban nem szerepelt válasza.

Azt is számonkérte, miért várt Magyar Péter 14 hónapot

A volt igazságügyi miniszter külön kitért arra, hogy Magyar Péter a hangfelvétel elkészítése és nyilvánosságra hozatala között eltelt 14 hónapban továbbra is állami pozíciókat töltött be.

Varga Judit szerint volt férje ebben az időszakban havi 4,4 millió forintot keresett állami tisztségeiben.

Azt kérdezte, hogy ha Magyar Péter valóban perdöntő bizonyítékkal rendelkezett egy súlyos korrupciós ügyben, akkor miért nem hozta azt azonnal nyilvánosságra.

A volt miniszter úgy értékelte, hogy Magyar Péter ezzel saját anyagi érdekeit helyezte előtérbe.

Toroczkai László bizottsági elnök a felszólalás során többször figyelmeztette Varga Juditot, hogy ne térjen el a meghallgatás eredeti tárgyától.

A volt igazságügyi miniszter azonban azzal érvelt, hogy a hangfelvétel a Völner–Schadl-ügyről szól, ezért annak keletkezése és nyilvánosságra kerülése szorosan kapcsolódik a vizsgálóbizottság munkájához.

A kegyelmi botrányról is beszélni akar

Varga Judit a meghallgatás végén egy másik, nagy politikai visszhangot kiváltó ügyet is szóba hozott.

Kijelentette, hogy várja a lehetőséget, hogy a kegyelmi botrány felelőseit vizsgáló parlamenti bizottság előtt is megjelenhessen.

A volt igazságügyi miniszter azt mondta, nagyon sok mindenről szeretne beszélni a testület előtt.

A kegyelmi ügy 2024 elején vezetett Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához, valamint Varga Judit politikai visszavonulásához. A botrány középpontjában a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének adott elnöki kegyelem állt, amelyet igazságügyi miniszterként Varga Judit ellenjegyzett.

A szerdai meghallgatáson ugyanakkor ennek az ügynek a részleteit nem fejtette ki.

A Völner–Schadl-üggyel kapcsolatos bizottsági meghallgatás így nemcsak a végrehajtási rendszer működéséről és a minisztériumi felelősségről szólt, hanem ismét előtérbe helyezte Varga Judit és Magyar Péter konfliktusát, valamint a korábbi igazságügyi miniszter politikai szerepvállalásának vitatott időszakát.

(MTI)

Fotó: Nacsa Lőrinc hivatalos Facebook-oldala