Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán kutató kapta a 2026-os kémiai Nobel-díjat – jelentette be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A két tudóst az aszimmetrikus szerves szintézis területén elért, a modern gyógyszerfejlesztés szempontjából is meghatározó felfedezéseikért ismerték el.
A kutatók a nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért részesültek a rangos tudományos elismerésben. Munkájuk hozzájárult egy több mint száz éve vizsgált kémiai probléma megértéséhez: ahhoz, hogy miként jöhet létre a molekulák egyik tükörképi változata a másikkal szemben.
Számos, az élet szempontjából fontos molekula két olyan változatban létezhet, amelyek egymás tükörképei, hasonlóan a jobb és a bal kézhez. Az élő szervezetek azonban jellemzően csak az egyik változatot használják. Ennek megértése és laboratóriumi befolyásolása különösen fontos a gyógyszerfejlesztésben, mivel ugyanannak a molekulának a két tükörképi formája eltérően hathat a szervezetre.
Kagan az 1980-as években mutatta meg, hogyan lehet a kémiai reakciókat úgy befolyásolni, hogy az egyik molekuláris változat nagyobb arányban keletkezzen. Szoai később továbbvitte ezt a kutatási irányt, és olyan reakciót dolgozott ki, amelyben az egyik tükörképi forma képes saját képződését felerősíteni. Felfedezése „Szoai-reakcióként” vált ismertté.
A 95 éves Henri B. Kagan a francia Université Paris-Sud kutatója, míg a 76 éves Szoai Kenszo a Tokiói Tudományegyetemhez kötődik. A két tudós 12 millió svéd koronás pénzjutalmon osztozik.
A Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A kémiai Nobel-díjasok Stockholmban vehetik át az elismerést.
(MTI)
Fotó: illusztráció
