A világ egyre távolabbi és sérülékenyebb térségei válnak népszerű turisztikai célpontokká, miközben az utazások jelentős környezeti terheléssel járnak. Ürge-Vorsatz Diana klímakutató szerint a jelenlegi utazási szokások hosszú távon fenntarthatatlanok, ezért a jövő turizmusának a lassabb, tudatosabb és környezetkímélőbb élményekre kellene épülnie – számolt be róla a 24.hu.
A Nők Lapjában megjelent, a 24.hu-n is közölt írás szerint a modern turizmus egyik legnagyobb ellentmondása, hogy az emberek éppen azokat a különleges természeti értékeket veszélyeztetik utazásaikkal, amelyeket szeretnének megcsodálni. Egyre népszerűbbek a gleccserek, a korallzátonyok és a sarkvidékek, miközben ezek az ökoszisztémák különösen érzékenyek az emberi jelenlétre.
Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke szerint nem egyeztethető össze a fenntarthatósággal az az igény, hogy az emberek egyre távolabbi és extrémebb helyekre jussanak el.
„Az nem működik, hogy nyolcmilliárd ember mindent megnézzen” – fogalmazott a klímakutató.
A turizmus környezeti hatása jelentős: egy 2024-es tudományos becslés szerint az ágazathoz köthető a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8,8 százaléka. A nemzetközi turizmus ráadásul a koronavírus-járvány után gyorsan helyreállt, 2024-ben világszerte mintegy 1,4 milliárd nemzetközi turistaérkezést regisztráltak.
Különösen látványos példa az Antarktisz, ahol 2024-ben több mint 80 ezer turista lépett partra, további 36 ezren pedig hajóról csodálták meg a jégvilágot. Ürge-Vorsatz Diana szerint a térség már jelenleg is rendkívüli terhelésnek van kitéve, a luxus-óceánjárók tömeges megjelenése pedig beláthatatlan következményekkel járhat.
A klímakutató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utazásnak szemléletformáló szerepe is lehet, ha a turisták valóban megértik az általuk felkeresett természeti környezet sérülékenységét.
A cikk több alternatívát is bemutat a hagyományos tömegturizmussal szemben. Ilyenek például a szélenergiát hasznosító vitorlás teherhajók, amelyek utasokat is szállítanak, vagy a kisebb létszámú, környezettudatos tengeri expedíciók. Ezek az utazások lassabbak és kevésbé kiszámíthatók, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt helyeznek a részvételre és a természethez való alkalmazkodásra.
Ürge-Vorsatz Diana szerint azonban nem feltétlenül kell másik kontinensre utazni ahhoz, hogy valódi kalandban legyen részünk. Európában, például a Tátrában, az Alpokban, az Adrián vagy Erdélyben is számos lehetőség kínálkozik a természet felfedezésére.
A szakember úgy véli, a fenntartható turizmus fejlődésében fontos szerepet kaphatnak a helyi vállalkozások, a kerékpáros túrák, a kajak- és kenuprogramok, valamint a kisebb léptékű, természetközeli élmények.
A jövő turizmusának lényege szerinte nem az lesz, hogy minél messzebbre és minél gyorsabban eljussunk, hanem hogy kevesebb fogyasztással, több személyes részvétellel és a környezet tiszteletben tartásával fedezzük fel a világot.
(24.hu)
Fotó: Frank Yvette
