A koszovói kormány megnyitná azt a hidat, amely Kosovska Mitrovica szerbek és albánok lakta részét köti össze, és amelyet több mint húsz éve csak a gyalogosok használhatnak, az államfő szerint viszont ez újabb összetűzésekhez vezethet a térségben.
A Kosovska Mitrovicát félbevágó hidat az 1998-1999-es koszovói-szerb konfliktus befejezése után zárták le. A hídon 25 évvel ezelőtt – és időnként azóta is – számos összecsapás történt a szerb és az albán fél között. Amennyiben megnyitnák a forgalom előtt, az sokak szerint a város egyesítését, a múlt jelképes lezárását jelentené. A város két felét további három híd köti össze, ezek nyitva állnak a forgalom előtt.
Vjosa Osmani koszovói elnök szerint viszont a híd megnyitása miatt újabb összecsapásokra kerülhetne sor, ami oda vezetne, hogy a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó misszió (KFOR) katonáinak közbe kellene lépniük. “Érdeke-e Koszovónak az, hogy konfliktus alakuljon ki a mi rendőrségünk és az amerikai katonák között? Nem hiszem, hogy bármelyik albán is egyetértene ezzel” – fogalmazott a koszovói köztársasági elnök csütörtökön.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy hamarosan megnyitják a hidat. Ezt az Egyesült Államok és az Európai Unió is rossz ötletnek nevezte. A helyi szerb lakosság és a belgrádi vezetés is a híd zárva tartása mellett állt ki, a szerbek szerint ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy ne kezdődjön etnikai tisztogatás a szerbek ellen.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A viszony rendezése mindkét fél európai integrációjának kulcsa lenne, ám hiába kezdődött meg a megbékélési folyamat 2013-ban, komoly előrelépés nem történt.
(MTI)
Fotó: Pexels
