Meglepő fordulatot vett a hazai hitelpiac az év elején: a januárban kötött lakáshitel-szerződéseknek alig több mint 1 százaléka szolgált felújítási célokat – derül ki a biztosdontes.hu friss elemzéséből.
Látványosan visszaesett a felújítási célú lakáshitelek iránti kereslet Magyarországon az idei év elejére, miközben a teljes hitelpiac tovább bővül. A jelenség mögött több tényező is áll: új állami támogatások, változó hitelpreferenciák és a személyi kölcsönök erősödése is átalakítja a lakosság döntéseit.
Míg 2025-ben még közel 3 százalékot tett ki ez a hiteltípus, addig 2026 januárjára már csupán 1,3 százalékra zsugorodott.
Ez a csökkenés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a lakáshitelpiac egészében tovább nőtt: a teljes kihelyezés volumene jelentősen emelkedett, így a felújítási hitelek súlya még inkább háttérbe szorult.
A változás egyik fő oka az új, támogatott hitelkonstrukciók megjelenése. Az úgynevezett „Otthon Start” hitel például kifejezetten lakásvásárlásra és építésre használható, és komoly keresletet generált a piacon.
Ez a konstrukció ugyan élénkítette az összes hitelfelvételt, de egyben el is tolta a hangsúlyt a felújítási célokról, hiszen a háztartások inkább új ingatlan megszerzésére vagy építésére fordítják a forrásokat.
Legalább ilyen fontos tényező a személyi kölcsönök egyre nagyobb népszerűsége. Bár ezek a hitelek általában drágábbak a jelzáloghiteleknél, számos előnyt kínálnak: nincs szükség ingatlanfedezetre, és az igénylés folyamata is gyorsabb.
Az elmúlt időszakban ráadásul több bank is emelte az elérhető hitelösszegek felső határát, amely ma már akár 15 millió forint is lehet. Ez már elegendő lehet komolyabb felújítások finanszírozására is, különösen a megemelkedett építőipari költségek mellett.
Emellett a kamatok is csökkenő pályára álltak: bizonyos konstrukciók esetében már egy számjegyű kamatok is elérhetők, ami tovább növeli a személyi kölcsönök vonzerejét.
Érdekes ellentmondás, hogy miközben a felújítási célú lakáshitelek aránya csökkent, az összegük valójában nőtt. 2025-ben a szerződéses állomány közel harmadával, mintegy 58 milliárd forintra emelkedett. Ez azonban egy sokkal gyorsabban bővülő, közel 2000 milliárd forintos teljes piacon történt, így a relatív súlyuk tovább csökkent.
A szakértők szerint a felújítási célú lakáshitel továbbra sem tűnik el a piacról, de inkább speciális esetekben marad releváns. Elsősorban akkor lehet jó választás, ha nagyobb volumenű beruházásról van szó, és az ingatlan tehermentes, így fedezetként bevonható. A kisebb, gyorsan megvalósítható felújításoknál viszont egyre inkább a személyi kölcsönök dominálnak.
A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a magyar háztartások egyre rugalmasabb és gyorsabb finanszírozási megoldásokat keresnek. A hitelpiac bővülése mellett tehát nemcsak a volumen, hanem a szerkezet is átalakul.
A felújítások finanszírozása így egyre inkább kiszorul a klasszikus lakáshitelek világából, és áttevődik a kevésbé kötött, de gyorsabb alternatívák felé – ami hosszabb távon is tartós változást hozhat a piacon.
(biztosdontes.hu)
Fotó: Frank Yvette
