Kijev. Háború. Ukrajna.

Kísérteties hasonlóságokra bukkant egy történész a török kori Magyarország és a mai Ukrajna párhuzamba állításakor

Európa

Megdöbbentő történelmi párhuzamokat vont Sudár Balázs történész a 16–17. századi hódoltság kori Magyarország és a jelenlegi ukrajnai háborús helyzet között. A szakértő szerint a „végvári lét” és a nagyhatalmi ütközőzónává válás mechanizmusai évszázadok múltán is hasonló társadalmi és politikai dilemmákat szülnek – írta meg a hvg.hu.

A HVG-nek adott interjújában Sudár Balázs rámutatott: Magyarország a török korban pontosan abban a cipőben járt, mint ma Ukrajna. Egy hanyatló, de még mindig hatalmas birodalom (akkor az Oszmán Birodalom) és a Nyugat (a Habsburg Birodalom) közötti frontvonalon találta magát.

A legfontosabb megállapítások:

  • A „feláldozható” ütközőzóna: Ahogy a 16. században a nyugati hatalmak számára Magyarország elsősorban egy védőpajzs volt, amely felfogta az oszmán csapásokat, úgy ma Ukrajna szerepe is hasonló a Nyugat szemében. A történész szerint a nagyhatalmi érdekek mentén a „köztes országok” sorsa gyakran a lassú felőrlődés.

  • Helytállás reménytelen helyzetben: Sudár kiemelte a magyar végvári vitézek és a mai ukrán katonák közötti párhuzamot. Mindkét esetben egy olyan lokális ellenállásról van szó, amely sokszor a nemzetközi politikai alkuk ellenére is kitart, védve a hazát és a tágabb civilizációt.

  • Kiszolgáltatottság és propaganda: A török korban is jelen volt a bizonytalanság: kiben bízhat az ország? A Habsburgokban, akik csak a saját határaikat védték, vagy próbáljanak egyezkedni a szultánnal? Ez a kényszerű lavírozás Ukrajna esetében is megfigyelhető a nemzetközi szövetségesek támogatásának ingadozása kapcsán.

  • Társadalmi trauma: A háború nemcsak a fronton zajlik, hanem a hátországban is. A hódoltság korának kettős adózása, a falvak pusztulása és a lakosság menekülése kísértetiesen emlékeztet a mai ukrán menekültválságra és a gazdaság összeomlására.

Sudár Balázs szerint a történelem tanulmányozása segíthet megérteni, hogy egy ilyen helyzetből nincs gyors kiút. A török kiűzése is másfél évszázadba telt, és a rombolás nyomait még tovább nyögte az ország – ez a távlat pedig figyelmeztetés a mai konfliktus hosszú távú hatásaira nézve is.

(hvg.hu)

Fotó: illusztráció