Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. Az új parlament megalakulásával megszűnt a 2022-ben hivatalba lépett, Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP-kormány megbízatása.
A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
A nemzetiséghez tartozó képviselők nemzetiségi nyelvű esküt tettek, lovári, beás, román és horvát nyelven.
Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament egyhangúlag, 193 igen szavazattal igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van.
A képviselők és a szószolók mandátumának igazolása, majd a képviselők ünnepélyes eskütétele után megalakult az új Országgyűlés. Sulyok Tamás államfő ünnepi beszédében kiemelte: a Tisza Párt történelmi felelősséget visel hazánkért és nemzetünkért.
Mandátumigazolás és eskütétel
Árvay Nikolett (Tisza) közölte: a névsor szerinti első öt képviselő megvizsgálta a korelnök és a korjegyzők megbízólevelét, és javasolják az Országgyűlésnek, hogy a korelnök és a korjegyzők mandátumát igazolja.
Vitányi István (Fidesz) korelnök azt mondta: a korelnökből és a korjegyzőkből álló mandátumvizsgáló testület valamennyi képviselői és szószólói megbízólevelet és választási iratot megvizsgált, és megállapította, hogy ezek mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak.
Ezt követően az Országgyűlés 193 igen szavazattal – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – igazolta a képviselők és a szószolók mandátumát.
A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
Ezután a bevonultak a nemzeti és a történelmi zászlók, majd az új Országgyűlés képviselői ünnepélyes esküt tettek. Az eskü szövegét Berki Ákos, a legfiatalabb képviselő olvasta elő.
Végül a korelnök bejelentette, hogy megalakult az új Országgyűlés.
Azt is közölte: a kormány megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával megszűnt. Az új kormány megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a kormányt megilletik, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat – ismertette.
Sulyok Tamás: a Tisza Párt történelmi felelősséget visel hazánkért és nemzetünkért
A példátlan mértékű felhatalmazással a Tisza Párt történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért – jelentette ki a köztársasági elnök szombaton az Országgyűlés alakuló ülésén.
Sulyok Tamás azt mondta: a Tisza olyan felelősséget és szolgálatot visel, amelynek tétje nem kevesebb, mint az ország és a nemzet közösségeinek előrehaladása, erejének gyarapítása, és a veszélyekkel szembeni ellenállóképességének biztosítása.
Az államfő konstruktív együttműködést javasolt az ország sorsát előre vivő, a nemzetet felemelő, a békét és a közélet nyugalmát erősítő ügyekben.
Beszéde végén közölte: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Magyar Pétert válassza meg miniszterelnöknek.
Ezután az esküokmányok ellenőrzésével folytatódott az Országgyűlés alakuló ülése. Döntés született a választási szervek beszámolóiról és bejelentették, hogy megalakultak a frakció.
Esküokmányok ellenőrzése
A névsor szerinti első öt képviselőből álló testület ellenőrizte és megfelelőnek találta a korelnök és korjegyzők esküokmányait.
Vitányi István (Fidesz) korelnök jelezte, hogy az e célra felállt testület valamennyi képviselő esküokmányát ellenőrizte, azok mindegyikét szabályszerűnek találta.
Czipa András korjegyző azt közölte, minden képviselő és szószóló benyújtotta összeférhetetlenségi nyilatkozatát.
Elmondta, Aba-Horváth István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, nemzetiségi szószóló úgy nyilatkozott, hogy vele szemben olyan összeférhetetlenségi ok áll fenn, amelynek a megszűnése más szerv hatáskörébe tartozik. Szószóló azt is közölte, kezdeményezte az összeférhetetlenségi ok megszüntetését. Aba-Horváth István az összeférhetetlenség megszüntetéséig a bizottsági ülésen szavazati jogát nem gyakorolhatja – részletezte.
A korjegyző elmondta, a roma nemzetiségi szószólón kívül valamennyi képviselő és szószóló nemleges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett, így az Országgyűlés ülésén teljeskörűen gyakorolhatják a képviselői jogaikat.
Június 8-ig kell a vagyonnyilatkozatokat benyújtani
Vitányi István korelnök arról tájékoztatott, hogy az országgyűlési képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak a május 9-i vagyoni állapotra vonatkozóan május 11. és június 8. között kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.
Elfogadták a választási szervek beszámolóit
Az Országgyűlés 188 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Választási Bizottság elnökének az országgyűlési képviselők április 12-én megtartott általános választásán végzett tevékenységéről szóló beszámolóját.
Az Országgyűlés 192 igen szavazattal, szintén egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Választási Iroda elnökének az országgyűlési képviselők április 12-én megtartott általános választásával kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról szóló beszámolóját.
Vitányi István korelnök köszönetet mondott annak a közel százezer közreműködőnek, aki az országban segítette az országgyűlésiképviselő-választás sikeres megszervezését és lebonyolítását.
Megalakultak a frakciók
Vitányi István korelnök bejelentette, a képviselőcsoportok megalakulását.
A Tisza Párt 141 fős frakcióját Bujdosó Andrea, a Fidesz 44 fős frakcióját Gulyás Gergely vezeti. A nyolcfős KDNP frakció vezetője Rétvári Bence, a hatfős Mi Hazánk-frakciót Toroczkai László vezeti.
A korelnök negyvenperces szünetet rendelt el az Országgyűlés elnöke titkos szavazással történő megválasztására. Közölte: a frakcióvezetők közös javaslatára Forsthoffer Ágnes házelnökké választását kezdeményezte korelnökként.
Házelnök megválasztása
Vitányi István (Fidesz) korelnök bejelentette: az Országgyűlés elnökének megválasztására irányuló szavazási eljárás érvényes és eredményes volt. Forsthoffer Ágnest (Tisza) választották az Országgyűlés elnökévé, a képviselők közül 193-an igennel, ketten nemmel voksoltak, tartózkodás nem volt – ismertette a korelnök. A választáson győztes Tisza Párt politikusa egyedüli jelölt volt a házelnöki posztra.
Forsthoffer Ágnes megválasztását követően esküt tett a parlament előtt, majd aláírta az esküokmányokat.
A házelnök beszédében azt mondta: a mai nap történelmi lehetőséget nyit a magyar nép számára, változások jönnek, amelyekkel új korszakot kezdünk a magyar parlamentáris demokrácia történetében.
Forsthoffer Ágnes kiemelte: az Országház nem a pártok, “hanem újra a magyar nemzet otthona, Magyarország háza kell, hogy legyen”. Nem hatalmi központ, hanem a nemzet akaratának szentélye; ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, új szemléletre van szükség az Országgyűlés hivatalának vezetésében is: a rend fenntartása nem lehet ürügy a politikai vélemények korlátozására és a bezárkózásra.
A házelnök közölte: első döntése, hogy 12 év után az Országház épületére ismét kerüljön ki az Európai Unió zászlaja.
Megválasztották az Országgyűlés alelnökeit és jegyzőit
Ezt követően nyílt szavazással megválasztották a az Országgyűlés alelnökeit, törvényalkotásért felelős alelnökét és jegyzőit.
A közös indítványnak megfelelően az Országgyűlés alelnökének választották Hallerné Nagy Anikót és Kőszegi Krisztiánt (TISZA), Vitályos Esztert (Fidesz) , Latorcai Csabát (KDNP) és Dúró Dórát (Mi Hazánk), törvényalkotásért felelős alelnöknek Rák Richárdot (TISZA).
Az Országgyűlés jegyzőjének választották a TISZA színeiben Berki Ákost, Bodóczi Istvánt, Simon Zsuzsánnát, Néher Andrást, Rózsahegyi Áront, Sóti Anikó Zsuzsannát, Ujvári Szilviát, a Fidesz színeiben Csuzda Gábort,F. Kovács Sándort, Kovács Sándort, Németh Balázs Lajost,Varga Gábort. A KDNP képviselőjeként jegyzőnek választották Simicskó Istvánt, a Mi Hazánk képviselőjeként Dúró Dóra.
Megalakult a Házbizottság
A képviselőcsoportok megalakulásával, valamint az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával létrejött a Házbizottság.
A testület tagjai Forsthoffer Ágnes házelnök, Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián, Vitályos Eszter, Latorcai Csaba, Dúró Dóra alelnökök, Rák Richárd törvényalkotásért felelős alelnök, valamint Bujdosó Andrea Anna a TISZA, Gulyás Gergely a Fidesz, Rétvári Bence a KDNP és Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője.
Ezt követően megtartották a Házbizottság alakuló ülését.
Elfogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt
Házszabálytól eltérve elfogadta az Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt az Országgyűlés. A Tisza-kormány 16 minisztériummal fog működni.
A parlament 141 igen, két nem szavazattal és 53 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Bujdosó Andrea, a Tisza párt frakcióvezetője által benyújtott jogszabályt.
Eszerint a következő kormányban lesz Egészségügyi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, Belügyminisztérium, Élő Környezetért Felelős Minisztérium, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közlekedési és Beruházási Minisztérium, Külügyminisztérium, Miniszterelnökség, Szociális és Családügyi Minisztérium, Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.
A jogszabály szerint az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium az Energiaügyi Minisztériumból, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium pedig a kulturális és innovációs tárcából válik ki.
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik.
A jogszabály szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább, az Agrárminisztérium pedig Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium lesz.
Az Energiaügyi Minisztérium Gazdasági és Energetikai Minisztérium elnevezéssel működik tovább, az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési és Beruházási Minisztérium lesz, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külügyminisztérium elnevezéssel működik tovább.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium Tudományos és Technológiai Minisztérium elnevezéssel működik tovább, míg a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium elnevezést kap.
Elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt
Az Országgyűlés 190 igen, hat nem szavazattal, a házszabálytól eltérve elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényt, amelyet Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője jegyez.
A jogszabály elfogadására azért volt szükség, mert május 13-án lejár az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt 2022. november 1-vel kihirdetett veszélyhelyzet, amelynek meghosszabbítására az Országgyűlés azóta több alkalommal is felhatalmazta a kormányt, legutóbb tavaly ősszel.
Az indoklás szerint a veszélyhelyzet során számos olyan belügyi, építési, közlekedési, gazdasági ágazatba tartozó kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. A jogszabály – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg.
Az indoklás emlékeztet: az alaptörvény szerint a különleges jogrendet az annak kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
A törvény egyebek mellett azt tartalmazza, hogy november 30-ig fennmarad az a rendelkezés, miszerint a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók, illetve sertéstenyésztők – a pénzügyi helyzetük stabilizálása érdekében – átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után. Fenntartják azt a rendelkezést is, méghozzá 2027. június 30-ig, amely alapján fizetési moratóriumban részesülhetnek a hitelszerződéseik után a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók.
Törvényi szintre emelkedik az módosítás, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását.
A törvény általános érvényű követelményként deklarálja, hogy az üzlet működési engedélyének jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést, hogy megelőzze egybek mellett a kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése, tudatmódosító anyaggal visszaélés az üzlet területén történő elkövetését. A rendőrség továbbra is jogosult lesz az üzlet ideiglenes bezáratására abban az esetben, ha megállapítja, hogy az üzlet területén történt, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás.
A jogalkotó törvényileg korlátozta az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrést. A drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop, ugyanakkor az eltérő piaci viszonyokra tekintettel magasabb felső határt állapítottak meg.
Törvényben rögzítették a védett üzemanyagárat is: literenként legfeljebb 595 forintos áron adhatják a benzinkutakon a 95-ös benzint és legfeljebb 615 forintért a gázolajat.
A januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is meghosszabbították.
A törvény szerint július 1-jétől továbbra nulla százalék marad a reklámadó mértéke határozatlan időre.
A jogszabály május 14-én lép hatályba.
Elfogadták a bizottsági struktúrát
Elfogadták a képviselők a bizottsági struktúrát, és megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is a parlament alakuló ülésén.
Az előző ciklushoz képest néggyel több, 20 bizottsággal folytatja munkáját az új parlament, a testületek közül 14-et a Tisza mint kormánypárt, négyet a Fidesz, egyet-egyet a KDNP és a Mi Hazánk elnököl.
Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 196 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a Ház.
Külön választották meg a törvényalkotási bizottság elnökének jelölt Rák Richárdot (Tisza Párt). Az ő megválasztását a képviselők egyhangúlag, 196 igen szavazattal támogatták.
Forsthoffer Ágnes házelnök bejelentette, hogy a honvédelmi és rendvédelmi, a nemzetbiztonsági, valamint a külügyi bizottságba most csak olyan tagokat tudtak választani, akiknek nemzetbiztonsági ellenőrzése már megtörtént.
Megválasztották miniszterelnöknek Magyar Pétert
Megválasztották miniszterelnöknek Magyar Pétert ünnepélyes keretek között az Országgyűlés alakuló ülésén szombaton.
A választáson győztes Tisza Párt elnökét a történelmi és nemzeti zászlók fanfárok hangjára történő bevonulását követően 140 tiszás igen szavazattal, 54 nem ellenében és 1 tartózkodással választották meg a képviselők.
Magyar Péter ezután esküt tett az Országgyűlésben és aláírta az esküokmányokat.
A kormányfőnek gratulált Sulyok Tamás köztársasági elnök, a frakcióvezetők és Gallai Gergely német nemzetiségi szószóló.
Magyar Péter: nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat
Nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat – jelentette ki miniszterelnökké választása és eskütétele után elmondott beszédében Magyar Péter.
Kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. Hozzátette: “érzem és értem a felelősségem”.
A kormányfő hangsúlyozta, magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak, és a bizalom, amelyet kaptak, egyszerre megtiszteltetés és súlyos erkölcsi kötelesség.
Magyar Péter azt mondta: az emberek arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissanak Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, “hogy kezdjük újra”. Azonban újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül – mutatott rá.
Ezért szembenézésre, igazságtételre, megbékélésre és újrakezdésre van szükség, és ha ezek bármelyike hiányzik, “a nekünk felhatalmazást adó magyar embereknek újra csalódniuk kell majd” – fogalmazott.
Közölte: az elsők között fogják benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott. Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság – tette hozzá.
Miniszterelnökként bocsánatot kért a bicskei, valamint a Szőlő utcai áldozatoktól és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától, azoktól, akik ma még gyermekek, és azoktól, akik már felnőttként hordozzák mindazt, amit velük tettek, és amit a magyar állam elmulasztott megakadályozni.
Azt üzente nekik, hogy nincsenek egyedül, Magyarország mostantól nem fordítja el a fejét. Magyar Péter bocsánatot kért mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a saját polgárait.
Azt ígérte, minden magyar kormánya lesz, minden magyar emberért dolgozni fog a rövidesen megalakuló Tisza-kabinet, lépésről lépésre, tégláról téglára fogják újraépíteni az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt.
Működő és emberséges Magyarországot építünk – ígérte Magyar Péter.
Ülészárás
A miniszterelnök beszédét követően a Sükösdi Sugo Tamburazenekar játszott, akiket valamennyi képviselő állva megtapsolt. Ezt követően a képviselők elénekelték a Szózatot, az Örömódát és a Székely Himnuszt.
Forsthoffer Ágnes házelnök közölte, az Országgyűlés következő ülését május 12-én, délután négy órától tartják.
Az alakuló ülés zárásaként a képviselők elénekelték a Himnuszt, majd a fanfárok hangja mellett a történelmi zászlók elhagyták az üléstermet.
(MTI)
Fotó: Tisza Párt hivatalos Facebook-oldala
