A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is – mondta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn.
A Tisza Párt politikusa kiemelte: jelenleg Magyarország egyik legsürgetőbb nemzeti ügye az uniós pénzek hazahozatala. Az a feladatuk, hogy visszaszerezzék az elveszített bizalmat, és teljesítsék a szükséges feltételeket, hogy megnyissák az utat a magyaroknak járó pénzek előtt – fejtette ki.
Közölte: az EU olyan célok elérését várja el Magyarországtól, amelyekre a magyarok is szavaztak április 12-én. Ilyen cél az, hogy legyen független az igazságszolgáltatás, legyenek tiszták és ellenőrizhetők a közbeszerzések, a korrupciós ügyeket ne lehessen elsikálni politikai alapon, az uniós források felhasználása átlátható legyen, továbbá a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét – sorolta Orbán Anita.
Kifejtette: az EU nem azt várja Magyarországtól, hogy olyat tegyen, ami rossz a magyaroknak, hogy feladja az érdekeit és automatikusan bólogasson az európai vitákban. Aki azt állítja, hogy az uniós pénzek hazahozatalához Magyarországnak valamilyen nemzetellenes dolgot kellene tennie, az félrevezeti Magyarországot – jelentette ki.
Hangsúlyozta: a valóság ezzel szemben az, hogy a pénzek hazahozatalához egy tisztességes, átlátható és jogállami Magyarországra van szükség.
Orbán Anita azt mondta: a következő hetekben az Országgyűlésnek kulcsszerepe lesz, a forrásokat csak törvényekkel, intézményi garanciákkal, ellenőrizhető végrehajtással lehet hazahozni. A kormány ezért olyan törvényhozási menetrendet fog az Országgyűlés elé terjeszteni, amely három cég szolgál: meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét, valódi korrupcióellenes garanciákat kell teremteni és átláthatóvá, ellenőrizhetővé kell tenni a közpénzek felhasználását – mutatott rá.
Kitért arra: az elmúlt években Magyarország túl gyakran nem partnerként, hanem problémaként jelent meg az európai döntéshozatalban, túl gyakran használta a vétót politikai színházként. Ennek az ára nemcsak diplomáciai elszigetelődés, hanem elvesztett befolyás és bizalomvesztés lett – mutatott rá.
A politikus kiemelte: Magyarország nem lesz gyenge, néma tagállam, és nem lesz olyan ország, amely nem védi meg a saját érdekeit. De Magyarország újra kiszámítható, tárgyalóképes, szövetségépítő és megbízható partner lesz – jelentette ki.
Megjegyezte: Magyarország a vétót akkor fogja használni, amikor valódi magyar érdek forog kockán.
Orbán Anita szólt arról is, hogy Magyarország a béke pártján áll, nem fog belesodródni az ukrajnai háborúba, és nem fog katonákat, fegyvereket küldeni Ukrajnába. Ukrajna európai közeledésének szigorú feltételei vannak, továbbá fontos a kárpátaljai magyar közösség jogainak tiszteletben tartása, de a kárpátaljai magyarok jogainak védelme nem lehet politikai színjáték, hanem komoly kétoldalú tárgyalások, következetes európai munka eredménye – közölte.
Hangsúlyozta: a magyar emberek áprilisban világos felhatalmazást adtak, hogy legyen vége a korrupciónak, az elszigetelődésnek, annak, hogy Magyarország a saját szövetségesével harcol, miközben “befolyást, pénzt és jövőt” veszít. A feladatuk most az, hogy ezt a felhatalmazást kormányzati munkává, törvényhozási menetrenddé és eredményekké alakítsák – mondta.
Képviselői kérdésre közölte: a lakosságnak kiszámítható, olcsó és stabil energiaellátást kell biztosítani. Azt is mondta, hogy Magyarország érdeke a migráció kérdésében a határvédelem megerősítése.
A bizottság az ülés végén 6 igen szavazattal – 2 tartózkodás mellett – jóváhagyta Orbán Anita kinevezését a külügyminiszteri posztra.
Orbán Anita: a szuverén Magyarország érdeke határozza meg a külpolitikát
A magyar külpolitikát nem pártérdek vagy egy harmadik ország érdeke vezérli majd, hanem a szuverén Magyarország érdeke – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán, az Országgyűlés külügyi bizottsága hétfői ülésén.
A Tisza politikusa közölte: céljuk a vitás ügyek rendezése valamennyi relációban, mindeközben pedig a valódi magyar érdekek következetes és kiszámítható képviselete.
Orbán Anita hangsúlyozta: a kiszámítható, megbízható és együttműködő partneri szerep megerősítése a cél, erre kaptak felhatalmazást a választóktól. Nagy hangsúlyt helyeznek az együttműködésre, ugyanakkor az ország érdekeiért határozottan, konstruktív módon kiállnak – jelentette ki.
Kifejtette: nemzeti értékeinket és érdekeinket saját szuverenitásunk megőrzésével a leghatékonyabban európai együttműködésben tudjuk érvényesíteni. A Tisza a választáson hatalmas többségű felhatalmazást kapott a magyaroktól, akik Európát választották a keleti irányú külpolitika helyett, ezért Magyarország Európát helyezi a középpontba, a nyugati szövetségrendszeren belül érvényesíti érdekeit – magyarázta.
Kitért rá: a nemzeti szuverenitás nem a szövetségesek gáncsolását, a közös értékrend megkérdőjelezését jelenti, hanem a diverzifikált kapcsolatrendszert és a kiszámítható együttműködést.
Beszámolt róla, hogy erős diplomáciai kart építenek, a külgazdaságot leválasztják a Külügyminisztériumról, új külügyi stratégiát alkotnak, a Magyar Külügyi Intézet visszakerül a tárcához, ahogy az Információs Hivatal is.
Orbán Anita azt mondta: kiemelt feladat lesz a hozzáférés biztosítása az uniós forrásokhoz. Magyarország ismét együttműködő partner lesz az Európai Unióban, emellett pedig a transzatlanti kapcsolatok továbbra is meghatározók maradnak – vélte.
Közölte: Magyarország érdeke egy erősebb, biztonsági kérdésekben jobban koordináló Európa, amely képes hatékonyan együttműködni az Egyesült Államokkal. A változó nemzetközi környezetben a stabil szövetségi rendszerek fenntartása elsődleges prioritás Magyarország számára – mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy Oroszország vonatkozásában az új magyar kormány az átlátható megközelítést alkalmazza. Oroszország regionális szerepe miatt fontos partner marad, ugyanakkor a vele fenntartott kapcsolat nem alapulhat egyoldalú függőségen – mondta.
Kijelentette: Oroszország vonatkozásában Magyarország a jövőben két szuverén állam közötti, kölcsönös érdekeken alapuló, transzparens kapcsolatrendszer kialakítására törekszik.
Orbán Anita elmondta: az új magyar külpolitika középpontjában regionális szinten a visegrádi együttműködés (V4) áll, amely a magyar külpolitika egyik alappillére. A V4-es együttműködés kulcseleme a magyar-lengyel kapcsolatok rendezése, ezért a miniszterelnök első útja már a jövő héten Varsóba vezet – tette hozzá.
Kitért rá: a határon túli magyar közösségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása – az uniós és nemzetközi joggal összhangban – a kiegyensúlyozott és eredményes kétoldalú kapcsolatok alapvető feltétele. Azon fognak dolgozni, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendezésével elősegítsék a határon túli magyar közösségek megerősödését és szülőföldön való boldogulásukat – mondta.
Szlovákiával kapcsolatban közölte: nem lehet egy olyan országgal elmélyíteni a kapcsolatokat, ahol a kollektív bűnösség alapján ítélik meg a magyar kisebbséget. Ez nemcsak a jószomszédi kapcsolatokat zárja ki, hanem teljesen szembemegy az uniós joggal és értékekkel, valamint az alapvető univerzális emberi jogokkal – mutatott rá.
Orbán Anita képviselői kérdésekre válaszolva elmondta: az uniós pénzek hazahozatala kiemelt prioritás, és ez összkormányzati feladat lesz.
Közölte: a vétó a legutolsó eszköz, a vétóig nem kell eljutni.
Azt is mondta: az EU nyugat-balkáni bővítése a magyar külpolitika egyik prioritása marad, Magyarország érdeke, hogy az érintett országok mielőbb teljesítsék a feltételeket, ehhez politikai és szakértői támogatás is adnak.
A bizottság végül 6 igen szavazattal – 3 tartózkodás mellett – támogatta Orbán Anita kinevezését külügyminiszterré.
Orbán Anita: a Külügyminisztérium felügyelete alá kerül az Információs Hivatal
A Külügyminisztérium felügyelete alá kerül az Információs Hivatal (IH) – közölte hétfőn, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, külügyminiszter-jelölti meghallgatása során Orbán Anita.
Hangsúlyozta: demokratikus országokban a haza védelmének első védvonalai a pártpolitikai érdekről és befolyástól mentesen működő nemzetbiztonsági szolgálatok, kiemelkedik e téren a polgári hírszerzés, amelyeknek az a feladata, hogy még a valódi konkrét fenyegetéssé válás előtt felderítsék az ilyen törekvéseket.
Célként említette, hogy Európát középpontba helyezve újítsák meg a magyar kül- és biztonságpolitikát, ehhez igazodva a nemzetbiztonság területét, majd azt ígérte, megszüntetik a nemzetbiztonsági szolgálatok közötti rivalizálást, erősítik az együttműködést, az IH-ban dolgozók számára pedig kiszámítható és vonzó pályamodellt alakítanak ki.
Az IH szakmai presztízsét vissza fogjuk állítani – jelentette ki, hozzátéve, ismeretei szerint erre a szolgálat munkatársai is vágynak. Célnak nevezte, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok méltó helyre kerüljenek a társadalom szemében.
Orbán Anita hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban egyre komplexebbé válik a nemzetbiztonsági szolgálatok működése, minőségi, mély és alapos információkra van szükség.
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy helyreállítsák és megerősítsék a szolgálatok demokratikus ellenőrzését, megemlítve, hogy az elmúlt években többször merült fel, hogy magyar civileket politikai alapon figyeltek meg, ami “konkrét törvénysértések gyanúját veti fel”.
Hozzátette, meg kell vizsgálni, hogy ilyen ügynek részese volt-e, és ha igen, milyen mértékben az Információs Hivatal, majd arról beszélt. helyre kell állítani a nemzetbiztonsági szolgálatok, köztük az IH integritását.
A miniszterjelölt azt közölte: annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a terület parlamenti ellenőrzése, utasítani fogja az IH főigazgatóját, hogy rendszeresen tartson beszámolót a Nemzetbiztonsági bizottságnak, és egyeztetni fog arról, hogy a 2010 előtti időszakhoz hasonlóan ismét jelenjen meg a nemzetbiztonsági évkönyv, a szövetségesek tájékoztatása érdekében angolul is.
Orbán Anita úgy nyilatkozott, átvilágítják az IH utóbbi években végzett működését, hangsúlyozva, ez eminens nemzeti érdek, hiszen a szövetségesek bizalmának helyreállításához elengedhetetlen.
A nemzetbiztonsági munkáról szólva úgy nyilatkozott: megerősítik a hagyományosnak számító balkáni főirányt, de az orosz-ukrán háború és annak várhatóan elhúzódó hatása miatt az a térség prioritást élvez majd.
Emellett kiemelt irányként említette a migráció és a terrorizmus mellett a nem hagyományos biztonsági kihívások területét, ezek között felsorolva a klímaváltozás, a járványok vagy a mesterséges intelligencia térnyerése jelentette kihívásokat.
Orbán Anita hangsúlyozta: a nemzetközi együttműködésben való eredményes részvételhez szükség van arra, hogy a magyar szolgálatoknak is képesek legyenek megbízható információk megosztására.
Kitért arra is: szigorúan fel fognak lépni a titkosértések, szivárogtatások ellen, az ilyeneknek “garantáltan következménye lesz”.
Elmondta: ki fogják vizsgálni az IH “nem rendeltetésszerű tevékenységét”, valamint jelentést készítenek a magyar szuverenitásba történt külső beavatkozási kísérletekről, és nyilvánosságra is hozzák azt.
Vezérelvei között a miniszterjelölt a szakmaiságot, a hozzáértést, a felkészültséget, az integritást és az emberséget említette, utóbbi kettő kapcsán kiemelve, az elsőben “nincs kompromisszum”.
Az első számú prioritásunk a nemzetbiztonságunk és a szuverenitásunk helyreállítása – fogalmazott Orbán Anita.
A miniszterjelölt hangsúlyozta: teljes körűen átvilágítják a tárca informatikai rendszerét, betömik az azon talált lyukakat, helyreállítva ezzel az informatikai rendszer zártságát és sértetlenségét, valamint tudatosságukat fokozó képzéseket indítanak munkatársaiknak a titkok megőrzése érdekében. Jelezte, ez utóbbiban számít a nemzetbiztonsági szolgálatorka.
Kérdésre válaszolva Orbán Anita arról is szólt: az uniós migrációs paktum attól függetlenül életbe lép, hogy ki van Magyarországon kormányon, majd megemlítette, hogy ez a megállapodás a Tisza Párt által is képviselt erősebb határvédelmet célozza. A Tisza-kormány meg fogja erősíteni a határvédelmet a digitális és a fizikai térbe.
A miniszteri kinevezést az ülésen a bizottság valamennyi Tisza párti tagja támogatta, míg a két fideszes tag tartózkodott, Apáti István bizottsági elnök (Mi Hazánk) pedig nemmel voksolt.
(MTI)
Fotó: Orbán Anita hivatalos Facebook-oldala
