A választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részének módosítását, valamint a nemzetiségi oktatás támogatását ígérte Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt hétfőn.
Tarr Zoltán arról beszélt: a Fidesz-KDNP közösségeket lebontó politikája után a Tisza-kormány célja, hogy lebontsa a gyűlölet falait. Arra vállalkoznak, hogy a közösségekkel, a családokkal, az iskolai, a munkahelyi és nemzetiségi közösségekkel együttműködve építsék a társadalmat, mindenkinek lehetőséget adva arra, hogy szabadon, békében gyakorolhassa a nyelvét, kultúráját, vallását.
Ennek részeként a választási rendszert a bizottsággal, illetve a nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködve, dialógust folytatva módosítani fogják, hogy az valóban megfeleljen a magyarországi nemzetiségek helyzetének, és ne tehesse kívülről érkező politikai befolyás áldozatává a nemzetiségi képviseletet – mondta.
A miniszterjelölt kiemelte: ahogy a teljes oktatás, úgy a nemzetiségi oktatás területén is az intézmények autonómiájának visszaadását tervezik. A kormány támogatni, finanszírozni fogja a nemzetiségek által fenntartott oktatási intézményeket, amelyek életbevágóan fontosak a nemzetiségek fennmaradásához, kultúrájuk megőrzéséhez és ahhoz, hogy Magyarország egy “sokszínű, békés és nyugodt ország legyen” – jelezte Tarr Zoltán.
Tarr Zoltán szólt arról is: minden nemzetiséget, de különösen az ukrán nemzetiséget nagyon súlyosan érintette, hogy a Fidesz-KDNP kormány gyakorlatilag programjává tette a xenofóbiát. Ezzel árasztotta el az egész országot óriásplakátokban, különböző médiatermékekben, erre igyekezett nevelni a gyermekeket, ezzel próbálta egymással szemben kijátszani a Magyarországon élő nemzetiségeket, egyáltalán a Magyarországon élőket és próbálta őket összeugrasztani azokkal, akik nem Magyarországon születtek.
Ezzel szemben a Tisza-kormány úgy tekint a magyarországi nemzetiségekre, mint akik ugyanolyan állampolgárai Magyarországnak, mint a magyar származásúak, sőt egyfajta követei is annak az országnak, annak a népnek, amelyből elszármaztak.
Azt is mondta: meggyőződése, hogy a nemzetiségi kisebbség nem lehet szitokszó.
Lázár János leköszönő miniszternek a kampány során elhangzott, a romákra mint az Intercity vonatok takarítása során alkalmazható belső tartalékra vonatkozó mondatait károsnak, gonosznak és kegyetlennek minősítve úgy értékelt, mivel egyetlen kormánytag sem kritizálta azokat, nyugodtan tekinthetők a Fidesz-KDNP kormány hivatalos álláspontjának a cigány nemzetiséggel kapcsolatosan.
Tarr Zoltán jelezte: fel fogják számolni a Fidesz-KDNP által kitalált és működtetett ethno business-t, amikor különböző fantom nemzetiségi önkormányzatokat kreáltak, és ezeken keresztül próbálták a saját politikai igénytelenségüket megvalósítani.
Közölte: a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság keretein belül lesz egy nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár, akit pénteken fog megnevezni.
A bizottsági tagok kérdéseire válaszolva kiemelte a párbeszéd fontosságát.
Kitért arra: az önkormányzati rendszer, így a nemzetiségi önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban is nagy vállalásaink vannak, cél az autonómia visszaállítása. Ugyanakkor megjegyezte, mivel megcsontosodott rendszerről van szó, meg kell gondolják, hogy mit, hogyan tesznek és az érintettekkel közösen kell döntéseket hozniuk.
Közölte, öt évre visszamenőleg megvizsgálja és feltárja a Tisza-kormány a Bethlen Gábor Alap működését, a Fidesz-KDNP-kormány idején odaítélt támogatások folyósításának és felhasználásának jogszerűségét.
Tarr Zoltán elmondta: napokon belül dönt erről a kormány, de mindezt úgy teszi, hogy közben az intézmények működését ne veszélyeztesse.
Meg fogják keresni azokat, akik egyes ügyekben felelősek, és megfelelő jogi eljárásokat indítanak, amelyeknek azonban nem lehetnek kárvallottjai azok a közösségek, szervezetek, amelyek a támogatások kedvezményezettei voltak. A támogatások során elvárás az átláthatóság – szögezte le.
A bizottság 10 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta Tarr Zoltán miniszteri kinevezését.
Tarr Zoltán: öt évre visszamenőleg vizsgálni fogják a Bethlen Gábor Alap működését
Öt évre visszamenőleg megvizsgálja és feltárja a Tisza-kormány a Bethlen Gábor Alap működését, a Fidesz-KDNP-kormány idején odaítélt támogatások folyósításának és felhasználásának jogszerűségét – közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt hétfőn.
Tarr Zoltán elmondta: napokon belül dönt erről a kormány, de mindezt úgy teszi, hogy közben az intézmények működését ne veszélyeztesse.
Meg fogják keresni azokat, akik egyes ügyekben felelősek, és megfelelő jogi eljárásokat indítanak, amelyeknek azonban nem lehetnek kárvallottjai azok a közösségek, szervezetek, amelyek a támogatások kedvezményezettei voltak. A támogatások során elvárás az átláthatóság – szögezte le.
Tarr Zoltán: rendszerváltásra van szükség a magyarságpolitikában
Rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt – erről beszélt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottsága előtt hétfőn Budapesten.
Tarr Zoltán kinevezés előtti meghallgatásán közölte: létrehozzák és megerősítik a párbeszéd kereteit és fórumait. A Tisza-kormány egyik alapvető célja és küldetése, hogy egyeztessen a határon túli és diaszpóra közösségek politikai vezetőivel, tagjaival, a civilek képviselőivel.
Fontosnak nevezte, hogy a közösségek maguk döntsenek arról, hogy ki és milyen formában képviselje őket, a kormány azokkal a politikai vezetőkkel kíván együtt dolgozni, akiket a közösség megválasztott.
A leendő miniszter azt ígérte, nem fognak az anyagi támogatásokon keresztül beavatkozni, politikai befolyást gyakorolni a közösségek életébe és a szerzett jogokat megtartják.
Kitért arra is: alaposan átvizsgálják a határon túli és diaszpóra támogatások rendszerét, az elszámolás rendjét és formáját, és ha szükséges, jogi eljárásokat kezdeményeznek. Lesz olyan támogatás, amit tíz évre visszamenőleg tekintenek át, de alapvetően az elmúlt öt évet veszik górcső alá
Rámutatott: elkötelezett abban, hogy megőrizzék és támogassák azon intézményeket, amelyek a magyar közösségek fennmaradását, a magyar nyelv gyakorlásához és kultúra megőrzéséhez szükségesek és határon túl, valamint a diaszpórában is működnek. Létük, megmaradásuk alapvető feltétele a közösségek virágzásának és hozzájáruljanak a magyar nemzet egészének fejlődéséhez.
Küldetésének érzi – folytatta -, hogy elősegítse a magyar nemzeten belüli megbékélést, hogy kezeljék a rengeteg felhalmozódott keserűséget. Kitért a választási törvény egészének felülvizsgálatára, a határon túl élők szavazási körülményeinek rendezésére, “a szavazati jog tisztességes keretek között való megtartásával”.
Ahogy a Fidesz-KDNP tudatosan, szervezetten, szándékosan és hidegvérrel tette tönkre az országot, hasonló alapossággal figyelt arra, hogy az általa nemzetpolitikának nevezett területre is kiterjessze a pusztító és mérgező befolyását – mondta a leendő miniszter, aki szerint a leginkább támogatott exportcikké a gyűlöletkeltés vált.
Rendszerváltásra van szükség a magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben, amely a kapcsolattartást hivatott támogatni – rögzítette. Üdvözölte, hogy több mint tízszeresére nőtt a magyarságpolitika támogatására szánt forrás, de értékelése szerint sajnálatos módon a források a politikai klientúra és a hűbérrendszer kiépítésére szolgáltak.
Közölte azt is: nyitottak az új kezdeményezésekre és szeretnék megteremteni a hazatérés lehetőségét azoknak, akik politikai okokból vagy megélhetési kényszer miatt hagyták el az országot.
Kovács Áron (Tisza) arra volt kíváncsi, hogyan értékeli a jelölt a határon túli közösségek és média támogatásának működését és milyen elvek mentén alakítaná át, vizsgálná azokat felül.
Tarr Zoltán jelezte: a média támogatásánál rengeteg problémát lát, a terület komoly eszköze volt a leköszönt kormánynak.
Molnárné Lezsák Anna (Fidesz) egyebek között azt kérdezte, mi a véleménye az ukrán oktatási törvényről.
A leendő miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta: az Orbán-kormány képtelen volt a szükséges lépéseket megtenni, a leköszönt miniszterelnök hét éve nem járt Kárpátalján, az ottani közösséget nem sikerült megvédeni, ott tartanak, hogy elnéptelenedik Kárpátalja. Magyar Péter és az ukrán elnök közeljövőben tartandó találkozóján a kisebbségek helyzetének rendezése lesz az elsődleges napirendi pont – jelezte.
Csibi Krisztina (Fidesz) a Határtalanul! program, illetve a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor programok jövőjére volt kíváncsi.
Ezzel kapcsolatban a miniszterjelölt jelezte: a kormány a következő ülésén tárgyalja, hogy azokat a programokat, amelyek nem várhatnak egy vizsgálatra, hogyan tudják elérhetővé tenni. Hozzátette: nagyszerű ösztöndíj-programok vannak, ezeket feltétlenül megtartják és a tapasztalatok alapján fejleszteni is kívánják.
Nacsa Lőrinc (KDNP) leköszönő nemzetpolitikai államtitkár azt kérdezte, a miniszterjelölt a párbeszéd kapcsán milyen fórumokra gondolt a meglévő és jól működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a diaszpóra tanács mellett vagy helyett? Szerinte fájóan hiányzott a kárpátaljai helyzetre való reflektálás is az expozéjából és azt kérdezte, hogyan kívánja átalakítani a Bethlen Gábor Alapkezelőt (BGA).
A leendő miniszter rögzítette: meg fogják tartani a támogatásokat, az egyeztetési fórumokat, de szerinte a Máért éves ülése egy alkalommal csupán kirakat, azt szeretnék, hogy ott érdemi munka történjen.
A BGA átalakításáról közölte: megvizsgálják a működését, a döntéseket és a szerződéseket öt évre visszamenően.
Tarr Zoltán értékelése szerint Magyarország egészen elkeserítő állapotban van, a tatárjárás nem okozott akkora pusztítást, mint az elmúlt 16-20 év, főként az emberek pszichéjében és lelkében, akik félelemben, gyűlöletben, egymás elleni uszításban éltek.
Alapjaiban rossz dolgok történtek, a támogatások nem jóakaratú támogatások voltak, ezekért súlyos árat kellett fizetni. “Velejéig romlott rendszerről beszélünk, amit alapjaiban kell átalakítani” – hangoztatta.
Mindent meg kell tartani, ami jó, de alapvetően “egy hidegvérrel kiagyalt rendszerben” történtek olykor-olykor jó dolgok. Az a feladatuk, hogy az országot a lepusztult állapotból kihozzák – mondta.
A jelölt megválasztását a bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta.
(MTI)
Fotó: Tarr Zoltán hivatalos Facebook-oldala