Mindössze egy hónap állt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának rendelkezésére, hogy feldolgozza a korábbi állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagokon tárolt, mintegy 60 ezer adatot tartalmazó nyilvántartását. A szoros határidő és a rendezetlenül átadott adatok miatt azonban nem maradt idő a megfelelő ellenőrzésre, így 164 olyan személy neve is nyilvánosságra került, akiket nem beszerveztek, hanem megfigyeltek. Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója hétfőn részletesen beszámolt a történtekről, ismét bocsánatot kért az érintettektől, és felajánlotta lemondását. Az ügyben adatvédelmi vizsgálat is indul.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát követően kialakult botrányról hétfőn az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt volna, az ülést azonban határozatképtelenség miatt berekesztették. A megjelent ellenzéki képviselők ezt követően kérdezhették az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetőjét, aki részletesen ismertette, hogyan történhetett meg a téves adatközlés.
Cseh Gergő Bendegúz elmondta, hogy a levéltár október 5-én kapta meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól a mágnesszalagokon tárolt adatokat, méghozzá rendkívül rossz állapotban, strukturálatlan formában. A törvény ugyanakkor november 4-ét jelölte meg a nyilvánosságra hozatal határidejeként, így az intézménynek mindössze harminc napja maradt a feldolgozásra.
A főigazgató szerint bíztak abban, hogy a rendelkezésükre álló informatikai eszközökkel sikerül elvégezniük a feladatot. A feldolgozást végül befejezték, az adatok megfelelő ellenőrzésére azonban már nem maradt idejük.
A levéltár vezetője hangsúlyozta, hogy a korábban az intézménynél őrzött 6-os kartonok és beszervezési naplók esetében többszörösen ellenőrizni tudták az adatokat, a mágnesszalagok tartalma azonban egészen más kihívást jelentett.
Egy rossz helyre került kód okozta a hibát
A főigazgató részletesen ismertette azt is, hogyan kerülhettek ártatlan emberek nevei a nyilvános adatbázisba.
Az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapott Excel-táblázatban az egyes személyekhez tartozó információk – többek között a név, a születési hely és idő, a lakcím, valamint a beszervezési dosszié száma – egyetlen mezőben szerepeltek. Ezeket kellett az informatikai feldolgozás során különválasztani.
Az adatok között kétszámjegyű kódok is szerepeltek, amelyek azt jelölték, hogy az adott személy milyen kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálatokkal.
A 04-es kód például működő hálózati személyt, a 07-es kizárt hálózati személyt jelölt, míg a 05-ös kód olyan emberekre vonatkozott, akik a hálózati személyek kapcsolatai voltak, vagyis akiket a szolgálatok megfigyeltek.
A probléma abból adódott, hogy 164 esetben a besorolást jelző kód nem ugyanott helyezkedett el az adatsorban, mint a többi személynél. Az informatikai rendszer ezért hibásan dolgozta fel ezeket a bejegyzéseket, és az érintetteket hálózati személyként tüntette fel.
Ennek következtében olyan emberek neve is megjelent a nyilvános adatbázisban, akik valójában nem az állambiztonság beszervezett munkatársai, hanem annak megfigyeltjei voltak.
A tévesen közzétett nevek között szerepelt Lezsák Sándor volt országgyűlési képviselő neve is, aki korábban határozottan visszautasította, hogy ügynökként tartották volna nyilván. Az eset komoly politikai vitát váltott ki, és az érintettek személyiségi jogainak védelmével kapcsolatban is kérdéseket vetett fel.
Cseh Gergő Bendegúz szerint amint tudomást szereztek a hibáról, az érintett bejegyzéseket eltávolították az adatbázisból. Hozzátette: ha előre tudják, hogy hibás adatok kerültek a rendszerbe, nem hozzák azokat nyilvánosságra, hanem halasztást kérnek.
Felajánlotta lemondását a főigazgató
A levéltár vezetője a történtek miatt ismételten bocsánatot kért az érintettektől, és megerősítette, hogy felajánlotta lemondását.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy az intézmény munkatársait is megrázta, amikor kiderült, hogy olyan embereket tüntettek fel a nyilvános nyilvántartásban, akik nem működtek együtt az állambiztonsági szolgálatokkal.
A képviselők kérdéseire válaszolva azt is elmondta, hogy a levéltár tíz új státuszt és további anyagi támogatást kapott az ügynökakták feldolgozására.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a levéltár jogalkalmazó intézményként működik. Amennyiben a jogszabály bizonyos irattípusok nyilvánosságra hozatalát írja elő, az intézménynek nincs lehetősége mérlegelni, hogy teljesíti-e ezt a kötelezettséget.
Cseh Gergő Bendegúz újságírói kérdésre kitért arra is, hogy Magyar Péter miniszterelnökkel két alkalommal találkozott: először az ügynökakták megnyitásának előkészítésekor, másodszor pedig a november 4-i sajtótájékoztatón. Telefonon nem egyeztettek egymással.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy a november 4-i határidőt nem a levéltár határozta meg, hanem a törvény rögzítette.
Adatvédelmi vizsgálat indul
Az ügynek adatvédelmi következményei is lesznek. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a hétfői egyeztetésen bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a történtek miatt.
A hatóság az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR alapján folytat majd eljárást, amelynek során több adatkezelőt is megkeresnek.
Péterfalvi szerint ugyanis nem kizárólag a levéltár adatkezelői felelőssége merülhet fel, hanem annak az intézménynek a szerepét is vizsgálni kell, amelytől az adatok a levéltárhoz kerültek.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat az Alkotmányvédelmi Hivatal adatátadással kapcsolatos szerepére is kiterjedhet.
A főigazgató szerint a hiba nem kérdőjelezi meg az egész adatbázis hitelességét
A történtek nyomán az ügynökakták egészének hitelességével kapcsolatban is kérdések merültek fel.
Cseh Gergő Bendegúz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mintegy 60 ezer adatból 164 bejegyzés volt hibás, és szerinte nem lenne helyes, ha emiatt a teljes nyilvánosságra hozott iratanyag valódiságát megkérdőjeleznék.
A főigazgatót arról is kérdezték, elképzelhető-e, hogy a korábbi állambiztonsági szolgálatok nyilvántartásaiba hamis adatokat helyeztek el.
Válaszában kifejtette, hogy az adatbázis az egykori állambiztonság saját belső nyilvántartása volt, amelyet többek között a diktatúra ellenzékének megfigyelésére és lejáratására használtak. Álláspontja szerint nem lett volna logikus, hogy ebbe a belső rendszerbe szándékosan hamis iratokat helyezzenek el, és ő maga sem találkozott ilyen esettel.
Arra a felvetésre is reagált, hogy egyes, korábban ügynökként azonosított személyek neve miért nem található meg a közzétett adatbázisban.
Elmondása szerint a levéltár a hozzá került dokumentumokat abban a formában őrzi és teszi közzé, ahogyan azokat megkapta. Hangsúlyozta, hogy az intézmény nem manipulálja, nem módosítja és nem törli önkényesen az eredeti nyilvántartások adatait.
Februárig további kilencezer beszervezési dossziét kell átvizsgálni
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala a november 4-i adatbázis közzétételével még korántsem ért véget.
A levéltár előtt újabb jelentős feladat áll: februárig mintegy kilencezer beszervezési dossziét kell átvizsgálni.
Ezek a dokumentumok esetenként 100–200 oldalasak, így rendkívül nagy mennyiségű irat feldolgozásáról van szó.
A főigazgató szerint a következő időszakban különösen nagy figyelmet kell fordítani a személyes adatok védelmére, hogy elkerülhetők legyenek a mostanihoz hasonló hibák.
A november 4-i nyilvánosságra hozatal körüli botrány így nemcsak a levéltár vezetésének felelősségét helyezte előtérbe, hanem azt a kérdést is, hogy miként lehet a történelmi múlt feltárását úgy végrehajtani, hogy közben ne sérüljenek azoknak a jogai, akik maguk is az egykori állambiztonsági rendszer megfigyeltjei voltak.
A következő hónapokban a levéltárra újabb jelentős feldolgozási munka vár, miközben az adatvédelmi hatóság vizsgálata azt is tisztázhatja, hogy pontosan milyen mulasztások vezettek a 164 ember téves nyilvános megjelöléséhez.
(MTI)
Fotó: Magyarország Kormánya hivatalos Facebook-oldala
