Az 1990-es rendszerváltás egyik legfontosabb mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök szerdán Budapesten, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tartott sajtótájékoztatón. A kormányfő szerint a múlt feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar társadalom feldolgozhassa a diktatúra örökségét.
Magyar Péter hangsúlyozta: miközben több közép-európai országban már a rendszerváltást követően nyilvánosságra hozták az állambiztonsági hálózatok adatait, Magyarországon ez 36 éven keresztül elmaradt. A korábbi kormányokat egyaránt felelőssé tette a késlekedésért, külön kiemelve, hogy a Fidesz–KDNP 2010 és 2026 között huszonöt alkalommal szavazta le az akták nyilvánosságra hozatalát célzó javaslatokat.
A miniszterelnök közölte: november 4-től mintegy 60 ezer egykori hálózati személy adatai kereshetők a nyitottaktak.hu oldalon. Elsőként a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a hálózati adattár váltak hozzáférhetővé. A részletes beszervezési dossziék feldolgozását és közzétételét 2027. február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig tervezik befejezni.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a történészek becslése szerint a Rákosi- és a Kádár-rendszer idején mintegy 150 ezer embert szervezhettek be. A dokumentumok jelentős része azonban megsemmisült, különösen az 1988–1989-es időszakban. Ezért arra kérte azokat, akiknél még találhatók otthon őrzött állambiztonsági iratok, hogy adják át azokat a levéltárnak.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy az akták nyilvánosságra hozatalának nem a megbélyegzés vagy a bosszú a célja, hanem a történelmi igazság feltárása. Szerinte a legnagyobb felelősség azokat terheli, akik létrehozták és működtették az állambiztonsági rendszert, illetve a beszervezéseket irányították.
Arra kérte a sajtót és a közéleti szereplőket, hogy körültekintően kezeljék a nyilvánosságra kerülő adatokat, ellenőrizzék a dokumentumokat, és vegyék figyelembe a történelmi körülményeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy sok család számára fájdalmas felismeréseket hozhat a múlt feltárása.
Magyar Péter bejelentette, hogy folytatódik a még titkosított dokumentumok felülvizsgálata, ugyanakkor a hírszerzéshez kapcsolódó III/I-es iratok nem kerülnek nyilvánosságra, mert azok közzététele a kormány álláspontja szerint nemzetbiztonsági érdekeket sérthet.
A miniszterelnök szerint az állambiztonsági múlt megismerése nemcsak történelmi kérdés, hanem a társadalmi megbékélés egyik fontos feltétele is.
(MTI)
Fotó: Magyarország Kormánya hivatalos Facebook-oldala
