Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), szombaton a résztvevők betekinthetnek a laboratóriumokba, maguk is végezhetnek kísérleteket, melyek jó része az idén hatvanéves lézerrel kapcsolatos – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Az SZTE Fizikai Intézetének Dóm téri épületében két helyszínen mutatnak be látványos és többségében kipróbálható kísérleteket, szimulációkat. A látogatók – akik közt a korábbi esztendőkben a diákok mellett szép számmal voltak szülők s más idősebb érdeklődők – számára sok érdekességre fény derül, amit a lézerről tudni érdemes. Szabó Gábor akadémikus, a szegedi lézeres kutatóintézet vezetője bemutatja azt a hat évtizedes tudományos folyamatot, amely Theodore H. Maiman 1960. május 16-i, első lézeres kísérletétől elvezetett a szegedi ELI-ALPS megnyitásáig. Szó esik a 3D-nyomtatáshoz és a szkenneléshez használt lézerekről, a nagy felbontású optikai mikroszkópokról, és kiderül, miként használható a lézertechnológia a gravitációs hullámok méréséhez.
A résztvevők kísérletezhetnek a színes lézerrel, megtudhatják, hogyan dolgoznak a szegedi csillagászok, mire használható a fénycsipesz, mit jelent a Moire-fényképezés, de mobil autóemissziós mérőállomás is működik majd az udvaron.
Ezen a napon az egyetem fizikai laborjai közül is néhányba bepillanthatnak a vendégek, így például a nagyintenzitású lézerlaboratórium kisebb csoportokban fogadja majd a látogatókat.
A Fizika Napján részt vesznek korábbi hallgatók, akik beszámolnak arról, milyen széles körben hasznosítható az egyetemen szerzett tudás.
