Újabb nemzetközi tudományos elismerésben részesült a Szegedi Tudományegyetem: Dr. Tölgyesi Csaba, az SZTE Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét. A szegedi kutató ezzel a fenntarthatóság globális elitjébe került és esélyes a jövő januári, három, egyenként egymillió dolláros nemzetközi fődíjra is.
A világ legnagyobb, Földünk állapotával foglalkozó tudományos versenyén olyan bizonyítékokon alapuló, skálázható megoldásokat keresnek, amelyek segítenek az emberiségnek a bolygó tűrőképességének határain belül élni. A Johan Rockström svéd klímakutató vezette 100 fős nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül egyértelműen a Szegedi Tudományegyetem kutatójának munkáját ítélte a legkiválóbbnak, így Dr. Tölgyesi Csaba lett a 25 nemzeti bajnok egyike.
A történelmi SZTE-siker alapját egy, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent áttörő tanulmány adta. Dr. Tölgyesi Csaba vezetésével a nemzetközi kutatócsoport rávilágított egy kevésbé ismert igazságra: a klímaváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint az erdősítés. A szegedi kutatás bebizonyította, hogy az ökoszisztéma-helyreállítás önmagában kevés a szén-dioxid ellensúlyozására; a fókuszba a kibocsátás drasztikus és azonnali csökkentését kell helyezni.
Azzal, hogy a döntéshozókhoz is eljutó globális verseny az SZTE kutatójának eredményeit emelte a legjobbak közé, a szegedi tudományos műhely közvetlenül formálhatja a jövő nemzetközi klímavédelmi stratégiáit.
– Ezzel a díjjal a kutatásunkat közvetlenül a pénztárgép mellé állították be. Többek között a svájci Davosban megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon is bemutathatjuk az eredményeinket, ahol világvezetők, globális gazdasági szereplők és nemzetközi természet- és környezetvédelmi szervezetek képviselői ismerhetik meg azokat, és hasznosíthatják saját klíma- és biodiverzitás-védelmi stratégiáikban – mondta el Dr. Tölgyesi Csaba.
Különösen nagy szükség van minél szélesebb kör megszólítására a klímavédelem kapcsán, mert összetett jelenségről van szó, közvetlen gazdasági-társadalmi vonatkozásokkal. Sok helyen hasznosak a fák, de van, ahol akár fokozhatják is a klímaváltozás hatásait. Ezután áttértünk a holisztikusabb élőhely-restauráció propagálására: azaz termőhelytől függően a vizes élőhelyek vagy őshonos gyepek kialakítása is részévé válhatott a szénmegkötési stratégiáknak, nemcsak az erdők.
– A mi eredményeink rámutatnak, hogy akármit is telepítünk, annak a szénmegkötése közel egy nagyságrenddel elmarad attól, amit korábban gondoltunk, így az élőhely-restauráció motivációja ne a klímamitigáció (azaz a szénmegkötés) legyen, hanem a klímaadaptáció, ami a változó klímához való könnyebb alkalmazkodást támogatja – fejtette ki az SZTE oktatója. A davos-i fórumon és hasonló rendezvényeken a kutatók a Szegedi Tudományegyetem küldötteiként vesznek részt. Minden új kooperációis lehetőség, közös pályázat és megbízás az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerét fogja erősíteni.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
