A legjobb helyzetben Esztergom, Győr, Szeged, Tatabánya és Veszprém, míg a legrosszabb helyzetben Salgótarján és Szekszárd voltak – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyik legfrissebb kutatásukban, ahol annak jártak utána, hogy mely megyei jogú városok a legélhetőbbek Magyarországon.
A KSH készített egy nemzetközi tanulmányt, amelyben a magyar megyei jogú városok teljesítményét vizsgálja, gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából – írja az index.hu. Ehhez az ENSZ fejlődési jelzőszámait vették alapul. Korábban az okos városok mérhetőségével sok kutatás foglalkozott, ám kifejezetten a magyar városokról kevés átfogó tanulmány értekezik.
A fenntarthatósággal kapcsolatos nézetek terjedését a politikai döntéshozók is egyre fontosabbnak tartják, és ez tükröződik az ENSZ 11. számú fenntartható fejlődési céljaiban (sustainable development goal – SDG) is. Ez kiemeli a városok befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételét. A fenntarthatósággal kapcsolatban három fő terület jelentkezik az SDG-indexben, amelyek a városok fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak. Ezek a környezeti, gazdasági és társadalmi struktúrák.
Magyarországon mindeddig megyei szintű SDG-mérést készítettek, a KSH felügyeletével. A hivatal most azt vizsgálta, milyen a magyar megyei jogú városok teljesítménye az SDG-index néhány kiemelt összetevőjében.
A vizsgálatok eredményeképpen elkészíthető a magyar városok gazdasági és környezeti szempontú komplex fenntarthatósági rangsora.
A kutatás egyik részeként a gazdasági teljesítményt vizsgálta a megyei jogú városok tekintetében. Itt figyelembe vették az egy főre jutó nettó jövedelmet, az álláskeresők számát, az idős lakosság eltartottsági rátáját, a vállalkozások számát és a foglalkoztatottsági rátát.
E fejlődési cél inkább gazdasági fókuszú jelzőszámai alapján a legjobb helyzetben Esztergom, Győr, Szeged, Tatabánya és Veszprém, míg a legrosszabb helyzetben Salgótarján és Szekszárd voltak – összegezte a KSH, majd hozzátették, hogy az eredményekben nagy a szórás, az egy főre jutó nettó jövedelemben például a legjobb helyzetű Székesfehérvár és a legrosszabb helyzetű Baja/Sopron között fajlagosan 600-700 ezer forintos a különbség az átlagjövedelmekben.
Egy másik mutatóban a KSH az ipari adatokat, innovációkat, valamint az infrastruktúrákat vette górcső alá. Az összesített teljesítménye alapján kiemelkedő Győr mindhárom vizsgált cél esetében kedvező, átlag feletti értékekkel rendelkezik.
Szintén megnézték, hogyan alakulnak a városokban a fenntarthatósági és közösségi szempontok. Ebben Érdnek, Esztergomnak és Veszprémnek a legkiegyensúlyozottabb a teljesítménye, míg a legtöbb negatív mutató Salgótarjánt és Nyíregyházát jellemzi – írja az index.hu.
Klaszter Megyei jogú város Komplex eredmény
1. Győr 65,44
1. Veszprém 64,86
2. Esztergom 60,79
2. Érd 59,67
2. Sopron 59,28
2. Szombathely 58,24
2. Tatabánya 57,08
2. Székesfehérvár 56,04
3. Szeged 51,16
3. Hódmezővásárhely 50,16
3. Kecskemét 48,66
3. Eger 47,74
3. Zalaegerszeg 47,35
3. Nagykanizsa 45,21
4. Nyíregyháza 44,44
4. Pécs 44,17
4. Szolnok 43,68
4. Debrecen 43,44
4. Dunaújváros 42,84
4. Miskolc 42,24
4. Békéscsaba 40,67
4. Baja 38,43
4. Kaposvár 36,67
4. Szekszárd 36,2
5. Salgótarján 34,79
Nyitókép: Frank Yvette
