Eddig volt egy tíznapos telünk és most még jön egy rövid, fékezett habzású kiadás, persze, hó nélkül. Megbolondult a természet, ami nem csoda, így az sem, hogy már virágzik a japánbirs Szegeden.
A japánbirs az egyik legmutatósabb tavasszal virágzó cserje, a rózsafélék családjába (Rosaceae), ezen belül is az alma alakúak alcsaládjába (Maloideae) tartozik, négy faja ismert. 1869-ben került Japánból Európába. Nálunk leggyakoribb két alapfaj a japán, illetve a pompás birs, illetve azok hibridjei terjedtek el.
Virágzás után közvetlenül, április végén, májusban metsszük, így ösztönözzük új hajtások képzésére – írja a kertészeti tanácsadó, amiből kitűnik, hogy nem a február vége a normális virágzási idő. Nyírott sövénynek is kiváló, a gyökérsarjakat folyamatosan távolítsuk el, ha kordában szeretnénk tartani a növényt.
Augusztus-szeptemberben érő termései akár az első fagyok beköszöntéig szedhetők, azok sötét, hűvös helyen hónapokig tárolhatók. Kemény, fanyar gyümölcse nyers fogyasztásra nem alkalmas, de főzve kellemes zamatú kompót, befőtt, lekvár készíthető belőlük. Hasonlóképpen dolgozhatjuk fel, mint a birset, de több cukrot igényel és praktikusabb, ha almával együtt főzzük be.
Fotó: Frank Yvette
