A nők életük során számos elvárással találkoznak, megannyi területen kell, hogy megfeleljenek, mindeközben nem szabad, hogy elveszítsék önmagukat, mégis jó, ha képesek folyamatosan megújulni. Éppen ezért, egyre több nőnél jelentkezik a kapuzárási pánik. Mit és hogyan lehet ellene tenni? Fischer Mónika coach segített a kérdések megválaszolásában.
Kérem, ismertesse, hogy mivel foglalkozik egy coach?
A coachingra tekinthetünk szakmaként és módszertanként is. Az előbbi esetében a coach foglalkozhat lakossági ügyfelekkel, ahol a megbízó maga az ügyfél és dolgozhat cégeknél is, ahol a megbízó nem az ügyfél, hanem például a cégvezető megbízást ad egy coachnak, hogy beszélgessen a munkatársakkal a hatékonyság növelése érdekében.
Ha a coachingot módszertanként alkalmazzuk, akkor használjuk a nyelvi coach, prezentációs coach, health coach, vagy coaching szemléletű vezető kifejezéseket. Ez azt jelenti, nagyon leegyszerűsítve, hogy a kérdezéstechnikára helyezzük a hangsúlyt, értő figyelemmel fordulunk a kollégák felé, ismerjük az asszertív kommunikáció eszközeit és így tovább.
Ön coachként, milyen problémákkal találkozik leggyakrabban?
Leggyakrabban a karrierváltók, pályamódosítók problémáit oldom meg, akik régóta dédelgetnek egy álmot, de nem tudják, mi a legjobb módja annak megvalósítására. Vegyünk például valakit, aki alkalmazott és szabadidőben, hobbiként ruhát varr. Idővel egyre többen keresik fel egyedi ruhák készítésével és felmerül benne, hogy felmondjon a munkahelyén, hogy több időt tudjon szánni arra a tevékenységre, amit igazán szeret. Számos kérdés fogalmazódik meg benne: lesz-e elég ügyfele, bírni fogja-e a tempót, szeretni fogja akkor is, ha egész nap csak ezzel foglalkozik, milyen áron dolgozzon, hol szerezze be az anyagot és így tovább. Tehát az adott személy már maga a „Felmondjak-e?” kérdés eldöntéséhez is kereshet fel coachot és később, a döntés megszületése után is konzultálhat üzleti coachcsal (vagy vállalkozásfejlesztővel).
Kiemelne néhány konkrét problémát?
Az egyik ilyen probléma a 30 feletti kisgyermekes nők visszatérése a munkaerőpiacra. A problémát az okozza, hogy gyakran nem abba a pozícióba várják őket vissza, ahonnan elmentek szülési szabadságra és a családi logisztikát is nehéz megoldani 9-17-ig tartó munkaidővel. A másik ok inkább érzelmi eredetű, a szülés kihozza a nők alkotási és önmegvalósítási vágyát, így el sem tudják magukat képzelni a monoton munkahelyen, egy olyan célért dolgozva, amellyel már nem tudnak azonosulni.
A másik probléma a 40 feletti karrierváltás, amit okozhat menopauza, életközépi válság, kiégés a munkahelyen, vagyis egy átfogó kapuzárási pánik, hogy ez az utolsó lehetőség valami maradandót alkotni, hagyatékot építeni.
Ezek egyike sem megoldhatatlan probléma, de fontos, hogy a szakember megkeresése előtt beszélgessünk a döntésünk által érintett családtagokkal, tájékoztassuk őket arról, mi foglalkoztat bennünket, mert egy ilyen komoly döntés kihatással van minden életterületünkre, nemcsak a pénzkereseti forrásunkra.
Néhány hete egy mentálhigiénés szakember a Szegedi Napnak adott interjújában arról beszélt, hogy szerencsére egyre többen ismerik fel, ha nincsenek jól. Ezt Ön is meg tudja erősíteni?
Sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom – a viccet félre téve, egyéni szinten én is érzékelem a változást, de nem tudok sajnos pontos statisztikai adatokkal szolgálni. Benyomás szintjén egyetértek az interjúalannyal, hogy mintha többen, hamarabb és könnyebben keresnek fel segítő szakembert.
Mi ennek a legfőbb oka? Bátrabban kérünk segítséget?
Szerintem egyrészt normalizálódott a mentális egészség megőrzésének fogalma, másrészt elérhetőbbé váltak a segítő szakemberek szolgáltatásai. Elterjedt a gondolat, hogy ha nem vagyok jól, nem kell ezzel egyedül megküzdenem, hanem felkereshetek valakit, akinek ez a szakmája, hogy segítsen jobban lenni mentálisan.
Zárásképpen: mit javasol, mikor válasszon valaki coachot, pszichológus vagy épp mentálhigiénés szakember helyett?
Coachhoz akkor érdemes fordulni, ha jelen időben tudjuk megfogalmazni a problémánkat. Más szóval, nem a miértekre keressük a választ a múltban, hanem a jelen elakadását akarjuk megoldani annak érdekében, hogy olyan jövőt építsünk, amilyent mi szeretnénk. A coach segít a sok cikázó gondolatunkat leszűkíteni egy témára, azon belül pontosítani a valódi elakadást, megfogalmazni a célkitűzést, majd kidolgozni a lépéseket annak elérése érdekében.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
