A hagyományokhoz híven megtartotta májusi Kamarai Kapcsolatépítő Üzleti Fórumát május 23-án a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara (CSKIK) a kamarai székházban. A gazdasági önkormányzat a rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) és a Magyar Innovációs Szövetséggel. Az együttműködés célja, hogy kifejezze mindhárom fél elkötelezettségét a térség fejlődésének támogatásában, a helyi innovációs ökoszisztéma erősítésében, mely során elengedhetetlen cél az egyetemi tudásbázis közös fejlesztése, kiaknázása a tudásalapú gazdaság számára.
Az aláírást követően Dr. Kőkuti Attila, a CSKIK elnöke elmondta, a mesterséges intelligencia, a robotika és az informatika fejlődése meghatározza a jövőt, éppen ezért a vállalkozások számára elkerülhetetlen az innováció. Ehhez minden adottsága megvan a vármegyének, itt van az ország egyik legjobb egyeteme is, ezt pedig felismerték a nagyvállalatok is, jelentős ipari beruházások zajlanak a vármegye több pontján, és további ilyen építkezésekre kell számítani – tette hozzá. Kiemelte, a vállalkozásoknak ki kell használnia a lehetőségeket, a kamara pedig katalizátor szerepet betöltve igyekszik még több lehetőséget feltárni a cégek számára. Ezt segíti elő a mostani együttműködés is, amely által az egyetemi kutatásokkal, munkával ismerkedhetnek majd meg a vármegyei vállalkozók.
Az együttműködés kapcsán Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese arról beszélt, hogy az innováción nem gondolkodni kell, hanem cselekedni kell, hiszen aki most lemarad, az kimarad. Hozzátette, fontos, hogy ehhez partnereket keressünk, ahogyan azt az egyetem is teszi. Közölte, a mostani partnerség az egyetem, a kamara és a szövetség között úttörő, amit további kamarák és egyetemek is követnek majd annak érdekében, hogy új utakat, lehetőségeket nyissanak meg a cégek számára.
A pénteki eseményen Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója, kancellárhelyettese köszöntőjében kifejtette, régóta együtt dolgozik az egyetem a kamarával és a szövetséggel is, most ez a közös tevékenység lép új szintre. Hangsúlyozta, partnerei szeretnének lenni a cégeknek, ezért hozták létre az egyetemen az egykapus kapcsolattartást és a piac közeli innovációkat a vállalkozások számára. Hozzátette, szeretnék még jobban kinyitni az egyetemet a vállalkozói szféra számára is.
Dr. Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke is szólt az aláírást követően. Kiemelte, érdekérvényesítő szerepet töltenek be az innováció területén, vagyis bemutatják a világnak, hogy a magyar vállalatok milyen fejlesztéseket, innovációkat végeznek. Úgy véli, nem lehet a fővárosból irányítani ezt a munkát, ezért döntöttek úgy évekkel ezelőtt, hogy együttműködést kezdeményeznek az egyetemekkel és regionális vezetőket választanak, a Dél-Alföldön prof. dr. Kónya Zoltán személyében. Megjegyezte a mostani együttműködés által még jobban össze tudják kötni az egyetemi tudást és a vállalkozások igényeit a kamara segítségével.
Elkezdődött a visszaszámlálás
A kamarai fórum fókuszában az űripar, az űrkutatás és a HUNOR Program állt a magyar űrhajós felbocsátása kapcsán. Éppen ezért a jelenlévők előadást hallhattak Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztostól, aki a magyar űrkutatás jelenéről és jövőjéről, valamint a HUNOR Magyar Űrhajós Program aktualitásairól. Rámutatott, Magyarország képessé vált arra, hogy űrhajóst képezzen és saját űrhajóssal rendelkezzen. Emlékeztetett, hazánk 2015 óta tagja az Európai Űrügynökségnek, sőt, azóta megötszörözték azon magyar partnerek számát, akik kapcsolatban vannak az ügynökséggel, így már mintegy 30 űrkutatási programról veszi ki a részét hazánk. Hozzátette, emellett saját stratégiát hozott létre hazánk a NASA-val és az Európai Űrügynökséggel együttműködve, 25 hazai egyetemmel együtt dolgozva. Ennek eredményeként tudott saját kiképzési programot létrehozni Magyarország, és ezáltal van újra űrhajósa hazánknak. Jelezte, Kapu Tibor hamarosan 30 kísérlettel érkezik meg az űrbe, köztük van például egy őssejtbiológiai kísérlet, több növénymag, egy vizsgálat a DNS örökítő anyag és a sugárzás kapcsán, valamint a gyógyszerek és a háttérsugárzás kapcsolatát kutató vizsgálat is.
Jelentősen kiveszi a részét az SZTE a hazai űrkutatásból
A program résztvevői betekintést nyertek az SZTE űrtudományok területével kapcsolatos projektjeibe is. Dr. Horváth Dezső, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar dékánja előadást tartott az SZTE-n zajló kutatásokról. Megtudtuk, az intézmény közös sajtóközleményt jelentetett meg a NASA-val szegedi közreműködéssel talált csillagrobbanásokról. Az érdeklődők hallhattak az SZTE TTIK témához kapcsolódó tevékenységeiről, a parabola repülési kampányok és szondarakéta kíséretek eredményeiről, a BME MRC100-as műholdjáról, az SZTE Mérnöki Kar Skywalkers csapatáról, az egyetemi hallgatókból álló rakétaépítő teamről. Végül, de nem utolsó sorban az SZTE Bajai Obszervatóriuma tevékenységéről, többek mellett a műhold-és űrszemét megfigyelési projektjükről.
Mint kiderült, a Szegedi Tudományegyetem három projektjét is magával viszi az űrbe a magyar űrhajós. Dr. Csontné Dr. Kiricsi Mónika, az SZTE TTIK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék egyetemi docense ismertette a három HUNOR projektet. A magyar űrhajós a SZAOK Élettani Intézetben dolgozó kutatók számára egy tanulásvizsgálathoz szolgáltathat majd adatokat. A Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék muslicákat küldhet a magyar űrhajóssal együtt az űrbe. Ezeken azt vizsgálják, hogy a kozmikus sugárzás DNS károsító hatását ki lehet-e védeni, vagy mérsékelni, amely probléma egy jövőbeli marsi utazás kulcskérdése. Az SZTE Orvosi Biológiai Intézet kutatócsoportja a mikrobiomot vizsgálja – vagyis azokat a baktériumokat, vírusokat és gombákat, amelyek a testünkben élnek. A szegedi kutatók arra kíváncsiak, hogy az űrutazás milyen változásokat idéz elő a szervezetben élő mikroorganizmusokban.
Egyre népszerűbb a fiatalok körében az űripar
A fórum szakmai része Fenyőfalvi Anett, az Orion Űrnemzedék Közhasznú Alapítvány elnökének előadásával zárult. A szakember többek közt arról beszélt, hogy alapítványuk aktívan kiveszi a részét a hazai programokból, ahogyan az űrtudomány és -kutatás területén is aktívak, miközben az oktatás és a tudatosság növelés területén is tevékenykednek Utóbbit szolgálta szervezésükben az ország első Űrkongresszusa Balatonfüreden, idén ősszel jön a következő kongresszus. De az Óriás Hold és Mars térképek is hozzájuk kapcsolódnak, miközben az utánpótlás nevelésből és a tehetséggondozásból is kiveszik a részüket. A Szegedi Tudományegyetem fiataljai által megalkotott rakétát is ők népszerűsítik, hiszen az alapítvánnyal együttműködve hozták létre a fiatalok. A Kutató-fejlesztő vertikális farm az alapítvány zászlóshajója, már termelést is végeznek.
Az igen érdekes előadásokat vacsora, üzleti kapcsolatépítés és szórakoztató program követte pénteken.
Díjakat adott át az iparkamara
A fórumot egyébként a kamara küldöttgyűlése előzte meg, ahol a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara Iparért Díjjal ismerte el Barta Attilát, a Florin Zrt. cégvezetőjét, Kereskedelemért Díjat vehetett át Márta Dániel, a Cukrászdiszkont tulajdonosa, továbbá Szolgáltatásért Díjat kapott a Serversystem Kft., míg a Kézművességért Díjat idén Orcsik Sándor, az Orcsik Műhely Kft. tulajdonosa érdemelte ki. Mindemellett az év duális képzőhelye 2025 címet is átadták pénteken, ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a Xenix Car Kft. érdemelte ki idén.
(CSKIK)
