A kulcsfontosságú egészségügyi szolgáltatások külső cégektől való visszaszervezése (insourcing) és a saját hatáskörben történő centralizáció hozta el a valódi hatékonyságot a Szegedi Tudományegyetem betegellátásában – fejtette ki Fendler Judit, az intézmény kancellárja a MedicalOnline-nak adott interjújában. A szakember mérleget vont a modellváltás tapasztalatairól, és rámutatott a merev, központosított állami rendszerek és a klinikai rugalmasság közötti feszültségekre is.
Az elmúlt évtizedekben a magyar egészségügyben meghatározó trendnek számított a különböző diagnosztikai és kiegészítő feladatok magáncégekhez történő kiszervezése (outsourcing). Szegeden azonban ezzel határozottan ellentétes, integrációs folyamat zajlott le az elmúlt években, amely a kancellár szerint egyértelmű szakmai és gazdasági sikert hozott. Fendler Judit hangsúlyozta: a kiszervezés nem csodaszer, a kulcsfontosságú területek egyetemi kézbe való visszavétele viszont mérhetően javította az ellátást.
Saját kézben a diagnosztika és a meddőségi centrum
A visszaszervezési stratégia leglátványosabb eredményeit a radiológiai ellátás, valamint a reprodukciós medicina (meddőségi ellátás) terén érték el. A képalkotó diagnosztika házon belül tartásával az egyetem közvetlenül képes menedzselni a betegutakat, optimalizálni a várólistákat, és szorosabban összehangolni a diagnosztikai hátteret a klinikai igényekkel. Hasonlóan kiemelt egyetemi infrastruktúrában, integráltan működik a meddőségi centrum is, amely a korábbi országos átalakítási hullám után Szegeden stabil, magas szakmai színvonalú bázissá vált.
Mérlegen a modellváltás és a jövő
Az SZTE 2021-ben váltott közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEVA) formára. A politikai térben zajló viták – köztük a jelenlegi kormányzati tervek az alapítványi forma 2027-ig történő esetleges felszámolásáról és az állami fenntartásba való visszatérésről – kapcsán a kancellár higgadt értékelést sürget. Mint fogalmazott, a korábbi állami bürokráciához képest a modellváltás nagyobb pénzügyi és működési rugalmasságot, szabadságot biztosított az intézménynek, és a mindennapi munka során ma már senki sem vágyik vissza a régi, merev struktúrák közé.
“Kancellárként az intézmény mindennapi működésének szabadsága és a rugalmasabb mozgástér a legfontosabb szempont. A megszerzett önállóság közvetlenül a betegellátás biztonságát és a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja.”
Feszültségek a központosítással
A beszélgetésben fontos hangsúlyt kaptak a Központi Ellátási Szolgáltató (KEF) rendszerével kapcsolatos tapasztalatok is. A kancellár szavaiból kitűnik, hogy a centralizált állami beszerzési és üzemeltetési mechanizmusok gyakran nehezen egyeztethetők össze a klinikai ellátás dinamizmusával. A merev központi szabályozás és az egyetemi autonómia közötti súrlódások közvetlenül érinthetik a mindennapi működést, ahol az időfaktor és a speciális eszközigény miatt a gyors, helyi döntéshozatal elengedhetetlen.
Csúcstechnológia a népegészségügy szolgálatában
Arra a kérdésre, hogy miként egyeztethető össze a méregdrága csúcstechnológiai fejlesztések – például a robotsebészet vagy a precíziós onkológia – bevezetése a tömeges, népegészségügyi szintű alapellátási kötelezettségekkel, Fendler Judit egyértelmű választ adott. Meglátása szerint az egyetemi klinikáknak kettős küldetésük van: egyszerre kell a legmagasabb szintű, nemzetközi rangú kutató-fejlesztő centrumként működniük, és az ott felhalmozott tudást, technológiai hatékonyságot a dél-alföldi régió lakosságának mindennapi gyógyítására, a széles körű alapellátás színvonalának emelésére kell fordítaniuk.
(medicalonline.hu)
Fotó: Frank Yvette
