Két ismert, Szegedhez kötődő személy, Karikó Katalin Nobel-díjas kutató és Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök neve is megtalálható a november 4-én nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok között. Mindkettőjüket titkos megbízottként tartották nyilván, ugyanakkor a fennmaradt dokumentumok önmagukban nem bizonyítják, hogy ténylegesen jelentéseket készítettek volna.
November 4-én vált kereshetővé a Nyitott Akták internetes adatbázisa, amely az egykori állambiztonsági szervek fennmaradt dokumentumainak egy részét teszi hozzáférhetővé. A nyilvánosságra hozott iratok között Karikó Katalin és Kiss-Rigó László úgynevezett 6-os kartonja is szerepel – számolt be róla a Szegeder.
A dokumentumok szerint Karikó Katalint 1978. október 31-én szervezték be, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában dolgozott tudományos segédmunkatársként. A nyilvántartásban „Lengyel Zsolt” fedőnéven, titkos megbízottként szerepelt. Beszervezésének alapjaként a „hazafias” indoklást tüntették fel, foglalkoztatási területe pedig a kémelhárítás volt. A beszervezést végző tisztként Salgó Lászlót, a későbbi országos rendőrfőkapitányt nevezték meg.
A Nobel-díjas kutató már 2021-ben beszélt arról, hogy aláírta a beszervezési nyilatkozatot, állítása szerint azonban kényszer hatására. Elmondása alapján édesapja 1956-os múltjára hivatkozva azzal fenyegették meg, hogy ellehetetlenítik tudományos pályafutását. Karikó hangsúlyozta, hogy soha nem adott írásos jelentést, és senkinek nem ártott.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója korábban megerősítette, hogy Karikó Katalin munkadossziéjának nincs nyoma a levéltárban, így a rendelkezésre álló iratok nem cáfolják a kutató állításait.
Kiss-Rigó Lászlót 1989. június 30-án vették nyilvántartásba titkos megbízottként, mindössze néhány hónappal a rendszerváltás előtt. A szeged-csanádi megyés püspök „Lawrence” fedőnéven szerepelt a dokumentumokban, beszervezésének alapjaként ugyancsak a „hazafias” megjelölést tüntették fel.
A július 4-én kiállított karton szerint a beszervezést Péter-Bartha Gábor rendőr főhadnagy végezte, aki a Belügyminisztérium egyházi elhárítással foglalkozó III/III-as egységénél szolgált.
Kiss-Rigó László neve már korábban is felmerült az állambiztonsági múlt feltárásával kapcsolatban. A püspök 2005-ben határozottan tagadta, hogy valaha ügynöki tevékenységet végzett volna, és azt állította, hogy sem személyekről, sem eseményekről nem adott jelentéseket. Később azt is közölte, hogy soha nem szervezték be, és nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel.
Az ügyből bírósági eljárás lett, amelyben 2009-ben a Fővárosi Ítélőtábla Kiss-Rigó Lászlónak adott igazat. A bíróság helyreigazításra és egymillió forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket, köztük Ungváry Krisztián történészt.
Ungváry később vitatta az ítélet indoklását, arra hivatkozva, hogy a püspökről többféle hálózati nyilvántartási dokumentum is készült. A most nyilvánosságra került 6-os karton ismét ráirányítja a figyelmet az ügyre, de önmagában nem bizonyítja, hogy Kiss-Rigó ténylegesen együttműködött volna az állambiztonsággal.
A két eset egyúttal arra is rámutat, hogy a hálózati nyilvántartásban való szereplés és a tényleges ügynöki tevékenység nem feltétlenül ugyanaz. A 6-os kartonok azt rögzítik, hogy az állambiztonság miként tartotta nyilván az érintetteket, de nem adnak teljes képet a beszervezés körülményeiről vagy az esetleges későbbi tevékenységükről.
A levéltár vezetése ezért a dokumentumok nyilvánosságra hozatalakor is arra figyelmeztetett, hogy egyetlen nyilvántartási bejegyzés alapján nem lehet megalapozott következtetéseket levonni az érintettek tényleges szerepéről.
(szegeder.hu)
Fotó: Frank Yvette
