Sokkoló adatokkal zárta a 2025-ös évet a magyar államháztartás. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss jelentése szerint az éves deficit elérte az 5738,7 milliárd forintot, ami abszolút történelmi rekord. Miközben a tárca „rendezett pénzügyekről” beszél, a számok súlyos elszámolásról és kezelhetetlen kamatterhekről árulkodnak – írja a 444.hu.
Döbbenetes számok láttak napvilágot a tavalyi költségvetési folyamatokról. A magyar államháztartás 2025-ös hiánya nemcsak az eredeti várakozásokat múlta felül messze, hanem még a koronavírus-járvány okozta válságévek negatív csúcsait is megdöntötte. Összehasonlításképpen: a korábbi „fekete évben”, 2020-ban 5549 milliárd forint volt a deficit – ezt sikerült most több mint 180 milliárd forinttal túlszárnyalni.
A jelentés legmeglepőbb eleme a decemberi ámokfutás. Egyetlen hónap alatt 1668 milliárd forintnyi mínusz keletkezett, ami a magyar gazdaságtörténet második legrosszabb havi adata.
A folyamatokat jól szemlélteti egy érzékletes számítás: a tavalyi évben a magyar állam percenként nagyjából 11 millió forintnyi hiányt halmozott fel.
A kormányzati kommunikáció és a valóság közötti szakadékot jelzi, hogy az NGM közleménye a „Magyarország pénzügyei rendezettek” címet kapta. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még november közepén is súlyosan alulbecsülte a várható hiányt. Alig 50 nappal az év vége előtt a tárcavezető még 5000 milliárd körüli deficitet jósolt – a végeredmény ehhez képest 700 milliárd forinttal lett rosszabb.
A brutális hiány mögött több strukturális és technikai tényező áll:
-
Elszálló kamatkiadások: Az állam 4197,8 milliárd forintot fizetett ki kamatokra, ami 584,7 milliárddal több az előző évinél. 2022 óta ezek a költségek megduplázódtak, így vélhetően továbbra is Magyarországon a legdrágább az államadósság finanszírozása az EU-ban.
-
Késlekedő uniós források: A minisztérium védekezése szerint 248 milliárd forintnyi uniós pénz csak januárban érkezett meg, ami rontotta a készpénzforgalmi mérleget.
-
Kiadási kényszer: Míg november végén „csak” 3900 milliárdnál állt a hiány, a decemberi költekezés – amit szinte teljes egészében a kormányzati intézmények produkáltak – teljesen felborította a pályát.
A bevételi oldalon a fogyasztáshoz kötődő adók 9,5 százalékkal nőttek, ami jól mutatja az inflációs hatást. A kiadások között a nyugellátásokra 7300,6 milliárd forint ment el (6,5%-os emelkedés), míg a gyógyító-megelőző ellátásokra 2916,3 milliárdot fordítottak (8,6%-os növekedés).
Bár Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón optimistán nyilatkozott, mondván, a GDP-arányos hiánycél 5% alatt maradhat, a 5738,7 milliárdos adat ismeretében ez komoly matematikai bravúrt igényelne. A végleges, auditált adatokra márciusig várni kell, de az már most kijelenthető: a magyar államháztartás stabilitása az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kihívása előtt áll.
(444.hu)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
