Megtört a Fidesz korábban egységes kommunikációs gépezete, miután a Tisza-párt bejelentette: legfeljebb 12 évben maximálnák a parlamenti képviselők mandátumát. Miközben Gulyás Gergely és több veterán kormánypárti politikus diktatúrát és a választói jogok sárba tiprását emlegeti, Lázár János volt miniszter szerint társadalmi párbeszéd és konszenzus esetén akár jó is lehet a javaslat – írja a 24.hu.
A vitát Magyar Péter hétfői napirend előtti felszólalása indította el, amelyben bejelentette a képviselői mandátumok hosszának korlátozását – a párt ráadásul már azt is fontolgatja, hogy a limitet 12-ről akár 8 évre csökkentsék. A javaslat érzékenyen érinti a kormánypárti padsorokat: a Parlamentben több olyan jobboldali politikust kérdezett a 24.hu, akik az indítvány elfogadása után már nem indulhatnának újra a mandátumért.
Nyíltszíni törésvonalak a kormánypártban
A reakciók alapján a Fidesz központi narratívája ezúttal elmaradt, a képviselők egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak.
Lázár János (2002 óta képviselő) meglepő nyitottsággal reagált: „Nem tartom ördögtől való dolognak, főleg, ha lenne róla egy értelmes párbeszéd, amelyből kiderülne, vajon a társadalom többsége támogatná-e…” – fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor, hogy a javaslatnak van egy olyan éle, ami személyesen a 2010 és 2026 közötti fideszes vezérkarnak szól.
Gulyás Gergely frakcióvezető ezzel szemben elfogadhatatlannak nevezte a módosítást, amely szerinte európai viszonylatban példátlan, és a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való kiiktatását jelenti.
Balla György (1998 óta képviselő) és Pócs János (2010 óta képviselő) egyenesen diktatúrát vizionálnak. Balla szerint a tiszások visszaélnek a túlhatalmukkal, míg Pócs a Rákosi-korszak kiújulásáról és a népakarat sárba tiprásáról beszélt, és fogadkozott: parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel küzd majd a következő kétharmadért, hogy „visszaadják a népakaratot az emberek kezébe”.
A KDNP-ben sincs egység, a Mi Hazánk a folytonosságot félti
A korlátozás a nyolctagú KDNP-frakció hat tagját is érintené a jövőben. Simicskó István volt honvédelmi miniszter elárulta: a kisebbik kormánypártban még nincs egységes álláspont. Az 1998 óta hivatalban lévő politikus szerint a tapasztalt képviselők bölcsességére szükség van, és az alaptörvény-módosítással „kiöntenék a gyereket a fürdővízzel”. Rétvári Bence frakcióvezetőhöz írásban fordult a lap, de cikkük megjelenéséig nem érkezett tőle válasz.
Az ellenzéki térfélen a Mi Hazánk képviselői (köztük Apáti István és Novák Előd) szintén elutasítják a javaslatot, ám ők strukturális okokból. Apáti szerint a korlátozás miatt „percemberkék” jöhetnek a politikába, akik a civilekkel való hosszú távú kapcsolatépítés helyett csak rövid távú sikerekre hajtanak majd. Novák Előd hozzátette: a döntés az alulról szerveződő mozgalmak lassú építkezését lehetetleníti el. Szerinte az lenne a tisztes megoldás, ha a törvény nem visszamenőleg, hanem csak a hatálybalépésétől számítaná a 12 évet.
Bosszúhadjárat vagy elszámoltatás?
A mandátumkorlátozás mellett a Tisza-párt által beígért elszámoltatás is feszültséget szül. Lázár János úgy látja, a kormány és a Tisza-többség láthatóan úgy döntött, hogy leszámol a fideszes képviselőkkel.
„Ennek része az elszámoltatásnak nevezett vendetta, aminek állok elébe. Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – jelentette ki a volt miniszter, hangsúlyozva, hogy nincs takargatnivalója.
(24.hu)
Fotó: Frank Yvette
