Jelentős változásokat hozhat a magyarországi lakáspiacon a 2027-ben induló Wekerle-program, amelynek keretében megfizethető bérlakások és új kollégiumi férőhelyek létesülnek, miközben a kormány az otthonteremtési támogatások rendszerét is átalakítja. Magyar Péter miniszterelnök kedden Budapesten jelentette be, hogy már jövőre 30 milliárd forintnyi európai uniós forrást fordítanak lakás- és kollégiumépítésre. A tervek között kedvezményes lakáshitelek, az államilag támogatott lakástakarék visszavezetése, valamint nagyszabású energetikai felújítási program is szerepel.
Magyar Péter a 2027-es költségvetés részleteit ismertető keddi sajtótájékoztatón beszélt a Wekerle otthonteremtési, otthonfelújítási, bérlakás- és kollégiumépítési program elindításáról. A miniszterelnök mellett Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Kármán András pénzügyminiszter ismertette az új lakhatási támogatási rendszer legfontosabb elemeit.
A kormány célja, hogy több ember számára tegye elérhetővé az önálló otthon megteremtését, mérsékelje a lakhatási nehézségeket, és növelje a megfizethető lakások kínálatát. A tervezett intézkedések nemcsak a lakásvásárlást támogatnák, hanem a bérlakásépítést, az egyetemi kollégiumi férőhelyek bővítését és a meglévő ingatlanállomány korszerűsítését is.
Már 2027-ben 30 milliárd forint jut bérlakásokra és kollégiumokra
A Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Program egyik legfontosabb eleme az új, megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek kialakítása.
Magyar Péter bejelentése szerint a kormány 2027-ben 30 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást különít el erre a célra. A következő években további 550 millió euró uniós forrást terveznek bevonni, amelyet banki és piaci finanszírozás egészíthet ki.
A kormányfő legalább tízezer új bérlakás és kollégiumi férőhely létrehozását helyezte kilátásba. A fejlesztések során kiemelt szempont lesz, hogy az új épületek megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkezzenek, és a lakók számára a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások is könnyen elérhetők legyenek.
A program előkészítése során a barnamezős, vagyis korábban ipari vagy más célra használt területek hasznosítását is vizsgálják. A kormány az önkormányzatokkal és a beruházókkal együttműködve kívánja megvalósítani a fejlesztéseket.
A finanszírozási tervek szerint a beruházások összértéke a banki és piaci források bevonásával meghaladhatja a kétmilliárd eurót, az Európai Beruházási Bank esetleges részvételével pedig akár hárommilliárd euróra is emelkedhet.
A fiatalok lakhatási problémáin is enyhítenének
A kollégiumépítési program elsősorban a felsőoktatásban tanulók lakhatási lehetőségeinek javítását szolgálná.
A magyarországi egyetemi városokban a hallgatók számára komoly anyagi terhet jelenthet az albérlet, különösen akkor, ha nem jutnak kollégiumi férőhelyhez. Az új kollégiumok építése ezért nemcsak a diákok, hanem családjaik számára is kedvező változást jelenthet.
A fejlesztések Szeged szempontjából is fontosak lehetnek, hiszen a Szegedi Tudományegyetem jelentős számú vidéki és külföldi hallgatót fogad. Az új kollégiumi férőhelyek létesítése hosszabb távon hozzájárulhatna a városban tanuló fiatalok lakhatási lehetőségeinek bővítéséhez.
A keddi bejelentésben ugyanakkor nem neveztek meg konkrét szegedi beruházást, így egyelőre nem tudni, hogy a program keretében a városban épülhet-e új kollégium vagy bérlakás.
Kedvezményes hitellel segítenék az első lakás megszerzését
Az otthonteremtési program részeként átalakul a kedvezményes lakáshitelek rendszere is.
A Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel az Otthon Start program helyébe lép. A keddi tájékoztatás szerint a konstrukciót a 18 és 45 év közötti, első otthonukat megszerző fiatalok vehetik igénybe.
Új lakás vásárlása vagy építése esetén évi fix 3 százalékos, használt ingatlan vásárlásakor pedig fix 5 százalékos kamatozású hitel válhat elérhetővé.
A támogatás nem kapcsolódik házasságkötési vagy gyermekvállalási kötelezettséghez, ugyanakkor a megvásárolt ingatlant életvitelszerű lakhatásra kell használni. A konstrukció célja, hogy az államilag támogatott hitelek elsősorban azokat segítsék, akik saját otthont szeretnének teremteni, nem pedig befektetési célból vásárolnak ingatlant.
A kormány tájékoztatása szerint a korábban megkötött lakáshitel-szerződések érvényben maradnak.
Visszatér az államilag támogatott lakástakarék
A Wekerle-program másik eleme az államilag támogatott lakástakarék-rendszer újbóli bevezetése.
A tervek szerint 2027 januárjától lehet majd csatlakozni az új megtakarítási konstrukcióhoz, amely elsősorban azokat segítheti, akik rendszeres megtakarítással szeretnék összegyűjteni a lakásvásárláshoz vagy felújításhoz szükséges önerőt.
A Wekerle+ Lakástakarék öt- vagy tízéves megtakarítási időszakot kínálna. Az első öt évben a befizetéseket 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami hozzájárulás egészítené ki.
A bejelentett konstrukció alapján az állami támogatás az első öt évben havi 10 ezer, a második öt évben pedig havi 20 ezer forintot is elérhet.
A megtakarításokat a tájékoztatás szerint banki kamat is növelheti. A rendszer célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a lakáscélú takarékoskodást, és segítséget nyújtson az önerő előteremtésében.
Több százmilliárd forintot fordítanak a meglévő lakások felújítására
A Wekerle-program nemcsak új otthonok építésére és vásárlására kínálna lehetőséget, hanem a meglévő lakóingatlanok energetikai korszerűsítését is támogatná.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter ismertetése szerint 2030-ig összesen 633 milliárd forintot fordítanak az energetikai felújításokra.
A támogatás családi házak, sorházak, ikerházak, társasházak és panelépületek korszerűsítésére is kiterjedhet.
A családi házak esetében legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitel válhat elérhetővé, amelyhez az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos vissza nem térítendő támogatás kapcsolódhat.
A program keretében egyebek mellett hőszigetelésre, nyílászárócserére, korszerű fűtési megoldások kialakítására és meghatározott feltételekkel napelemek telepítésére is lehetőség nyílhat.
A családi házak felújítását támogató konstrukció várhatóan 2027 februárjában, a társasházakra vonatkozó program pedig márciusban indul.
A kormány 2030-ig mintegy 120 ezer lakóingatlan energetikai korszerűsítésével számol.
A megfizethető lakhatás kerülne előtérbe
Magyar Péter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kormány a lakhatási támogatások rendszerének átalakításával célzottabb segítséget kíván nyújtani a lakosságnak.
A bérlakásprogramban részt vevő beruházóknak a piaci átlagnál alacsonyabb bérleti díjakat kellene biztosítaniuk. A kedvezőbb finanszírozási feltételekkel a kormány azt szeretné elérni, hogy a megfizethető lakások építése a beruházók számára is gazdaságilag megvalósítható legyen.
A tervek szerint ebben a Magyar Fejlesztési Bank is szerepet vállalhat, kedvezményes finanszírozási konstrukciókkal támogatva a fejlesztéseket.
A program hosszabb távú célja a lakáskínálat bővítése és egy kiszámíthatóbban működő ingatlanpiac kialakítása. A kormány várakozásai szerint az új lakások és kollégiumok építése az építőiparnak is jelentős megrendeléseket biztosíthat.
A következő hónapokban derülhetnek ki a konkrét beruházások
A Wekerle-program egyes elemei már 2026 őszétől, mások 2027 folyamán indulnak el, a teljes fejlesztési időszak pedig a tervek szerint 2030-ig tart.
A keddi bejelentésekből egyelőre nem derült ki, hogy az ország mely településein, pontosan milyen ütemezéssel épülnek meg az új bérlakások és kollégiumok. A beruházások helyszíneiről, az önkormányzatok részvételéről és a részletes pályázati feltételekről további tájékoztatás várható.
A program megvalósulása a következő években jelentős változásokat hozhat a magyarországi lakhatási támogatások rendszerében. Az intézkedések tényleges hatása ugyanakkor attól is függ majd, hogy milyen ütemben sikerül megvalósítani a tervezett beruházásokat, és hányan tudják igénybe venni az új támogatási formákat.
(MTI)
Fotó: Kapitány István hivatalos Facebook-oldala
