Szeged, klinika, Infektológia, SZTE, orvos, ellátás, egészségügy, lélegeztetőgép

Lecsapott a NAV a lélegeztetőgép-biznisz szereplőire: milliárdos vagyonlefoglalás, őrizetbe vételek és nemzetközi elfogatóparancs

Ország

Összehangolt akciót hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a koronavírus-járvány idején lebonyolított lélegeztetőgép- és egészségügyi maszkbeszerzésekhez kapcsolódó feltételezett visszaélések miatt. A hatóság több mint 660 millió forintos költségvetési csalás ügyében nyomoz, az akció során pedig 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le és vettek zár alá. Az ügyben több embert őrizetbe vettek, egy feltételezett irányító ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A fejleményekre Magyar Péter miniszterelnök és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is reagált.

A NAV pénzügyi nyomozói október 27-én, kedden hajnalban több magyarországi helyszínen, valamint külföldi jogsegély keretében Ausztriában is összehangolt akciót hajtottak végre. A nyomozás középpontjában azok a vállalkozások és személyek állnak, akik a koronavírus-járvány idején az állami egészségügyi beszerzésekben vettek részt, és a hatóság gyanúja szerint az üzletekből származó többmilliárdos nyereség egy részét jogellenes módszerekkel próbálták eltitkolni az adóhatóság elől.

A NAV tájékoztatása szerint az érintett vállalkozások 2020-ban a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal kötöttek szerződést egészségügyi eszközök beszerzésére. A megállapodások eredményeként 800 lélegeztetőgép és hárommillió egészségügyi maszk érkezett Kínából Magyarországra.

Az állam összesen 15,6 milliárd forintot fizetett ezekért az eszközökért, az érintett vállalkozások pedig több mint hárommilliárd forintos haszonra tettek szert az üzleteken.

Fiktív számlákkal csökkenthették az adófizetési kötelezettséget

A hatóság gyanúja szerint az üzletben részt vevő személyek olyan céghálózatot építettek ki, amelynek egyes vállalkozásai tényleges gazdasági tevékenységet nem folytattak. A rendszer csúcsán egy olyan részvénytársaság állt, amelyet korábban a Budapesti Értéktőzsdén is jegyeztek.

A nyomozók szerint a céghálózat egyes tagjai valótlan tartalmú számlákat állítottak ki, többek között informatikai szolgáltatásokról. Ezekkel a dokumentumokkal a lélegeztetőgépek és maszkok értékesítése után fizetendő általános forgalmi adót próbálták jogosulatlanul csökkenteni.

A feltételezett visszaélések következtében több mint 660 millió forintos vagyoni hátrány érhette a központi költségvetést.

A hatóság azt is feltárta, hogy az egészségügyi eszközök értékesítéséből származó nyereség egy részét egy, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett társasághoz utalták át, míg más összegeket Magyarországon készpénzben vettek fel.

A NAV bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és további bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást.

Ausztriában is elfogtak egy gyanúsítottat, egy másik vezetőt Indonéziában keresnek

A keddi akció során a nyomozók jelentős értékű vagyont biztosítottak a későbbi büntetőeljárás számára. A lefoglalt és zár alá vett vagyon összértéke elérte az 1,5 milliárd forintot.

A hatósági fellépés eredményeként egy férfit európai elfogatóparancs alapján Ausztriában fogtak el, és ott őrizetbe vették. Magyarországon további 11 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük kettőnek rendelték el az őrizetbe vételét.

A feltételezett bűnszervezet egyik irányítója ugyanakkor továbbra is szökésben van. A hatóságok információi szerint a férfi vélhetően Indonéziában tartózkodik, ezért ellene nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki.

A NAV az összehangolt műveletről videófelvételt is közzétett.

Magyar Péter: lecsapott a NAV a Szijjártó minisztériumával üzletelő cégekre

Az ügyre Magyar Péter miniszterelnök is reagált a közösségi oldalán. Bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatósági fellépés olyan vállalkozásokat érint, amelyek a koronavírus-járvány idején a Szijjártó Péter által vezetett külügyminisztériummal üzleteltek.

A kormányfő kiemelte, hogy a NAV lélegeztetőgépeket és egészségügyi maszkokat szállító cégekkel szemben intézkedett, és az ügy egyik vezető szereplője ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

Az ügy különös jelentőségét az adja, hogy a járvány idején lebonyolított lélegeztetőgép-beszerzések már korábban is komoly közéleti vitákat váltottak ki Magyarországon.

2020-ban az akkori kormány rendkívül nagy mennyiségben vásárolt lélegeztetőgépeket a koronavírus elleni védekezéshez. A beszerzések összértéke több százmilliárd forintot tett ki, miközben később kiderült, hogy a megvásárolt berendezések jelentős részét nem használták fel, és sok gép raktárakban maradt.

A beszerzések körül felmerült kérdések között szerepelt az eszközök ára, műszaki alkalmassága, valamint az is, hogy a közvetítő vállalkozások mekkora nyereséget realizáltak az állami szerződéseken.

Az egészségügyi miniszter szerint minden forinttal el kell számolni

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szintén megszólalt az ügyben. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az egészségügyre fordított közpénzek felhasználásának átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie.

A miniszter szerint alapvető követelmény, hogy az egészségügyi források valóban a betegek érdekeit szolgálják, és minden olyan esetet alaposan ki kell vizsgálni, amelyben felmerül a közpénzekkel való visszaélés lehetősége.

Hegedűs Zsolt arra is rámutatott, hogy a magyar társadalomnak joga van megismerni, mire fordították az egészségük védelmére szánt állami forrásokat.

A tárcavezető álláspontja szerint a felmerült visszaélések tisztázása és az esetleges felelősök megállapítása elengedhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon a közbizalom az egészségügyi beszerzések területén.

A lélegeztetőgépek beszerzésének körülményeit külön is vizsgálják

A NAV által feltárt feltételezett adócsalás mellett a koronavírus-járvány idején lebonyolított egészségügyi beszerzések más vonatkozásait is vizsgálják a hatóságok.

A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat eljárást, amely a lélegeztetőgépek esetleges túlárazására és a megvásárolt berendezések alkalmazhatóságára is kiterjed.

Ez azt jelenti, hogy a nyomozások nem kizárólag arra keresik a választ, történt-e adóelkerülés a beszerzésekből származó nyereség után, hanem arra is, hogy az állami szerződések megkötésekor és teljesítésekor megfelelően gazdálkodtak-e a közpénzekkel.

A keddi hatósági akció az egyik legjelentősebb nyilvánosságra került intézkedés a járvány idején lebonyolított egészségügyi eszközbeszerzésekhez kapcsolódó ügyekben.

A nyomozás jelenleg is folyamatban van, a gyanúsítottak büntetőjogi felelősségéről jogerős bírósági döntés még nem született.

(MTI)

Fotó: Frank Yvette