Igazságügyi miniszterként egyáltalán nem került kapcsolatba a végrehajtókkal – jelentette ki Tuzson Bence az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának pénteki ülésén. A volt tárcavezető szerint hivatali ideje alatt már nem az Igazságügyi Minisztérium, hanem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látta el a végrehajtók felügyeletét.
Tuzson Bence a bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy 2023-as hivatalba lépésekor a végrehajtói rendszer jelentős strukturális átalakítása már lezajlott. A minisztérium feladata elsősorban a jogalkotásra korlátozódott, a végrehajtók közvetlen ellenőrzése nem tartozott a hatáskörébe.
A volt miniszter szerint ezért arra sem tudott választ adni, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szigorították a végrehajtók ellenőrzését a hivatali ideje alatt. Ugyanakkor felidézte, hogy több jogszabályi változtatást is végrehajtottak. Ezek között említette, hogy a végrehajtás alól mentes jövedelem összegét a korábbi fix összeg helyett a nettó minimálbér 60 százalékában határozták meg, valamint a családi adókedvezmények nettó összegét is mentesítették a végrehajtás alól.
Molnár Zoltán, a Tisza Párt képviselője arról kérdezte Tuzsont, hogy a minisztérium miként működött együtt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH), és folytattak-e közös vizsgálatokat. A volt miniszter szerint erre csak nagyon korlátozott lehetőség volt, mivel a közvetlen felügyeleti jogkörök a hatósághoz kerültek, a miniszter pedig nem rendelhetett el közös vizsgálatot.
A Schadl–Völner-ügy is szóba került
Toroczkai László, a vizsgálóbizottság elnöke a Schadl–Völner-üggyel kapcsolatban arról kérdezte Tuzson Bencét, hogy miért nem változtattak a végrehajtói helyettesítés szabályain.
Toroczkai felvetette, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke a folyamatban lévő büntetőeljárás ellenére továbbra is jelentős bevételekhez juthat a helyettesítésre vonatkozó szabályozás miatt.
Tuzson Bence válaszában azt hangsúlyozta, hogy szerinte elsősorban nem a helyettesítési szabályokkal van probléma, hanem azzal, hogy a bírósági eljárások évekig elhúzódhatnak. Hozzátette, miniszteri munkájának egyik legfontosabb célja az igazságszolgáltatás felgyorsítása volt.
Ennek érdekében több intézkedést is bevezettek, köztük a gyorsított perek lehetőségét, valamint a bírósági határidők elmulasztásához kapcsolódó vagyoni kompenzáció szabályait.
Nem válaszolt a politikai felelősséget firtató kérdésre
A meghallgatás végén Gyöngyösi István, a bizottság tiszás alelnöke azt kérdezte a volt minisztertől, hogy szerinte az előző kormányzati ciklusokban történt végrehajtási visszaélések miatt terheli-e politikai felelősség az akkori minisztereket és államtitkárokat.
Tuzson Bence nem kívánt véleményt mondani a kérdésben. Álláspontja szerint a vizsgálóbizottságnak tényeket kell feltárnia, nem pedig politikai véleményeket kérnie a meghallgatottaktól.
A válasz vitát váltott ki a bizottság tagjai között. Gyöngyösi István bírálta a volt minisztert, míg Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő szerint a meghallgatott politikus nem kötelezhető politikai véleménynyilvánításra.
Toroczkai László az ülés után újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, nem tartja elfogadhatónak, hogy a korábbi igazságügyi vezetők rendre arra hivatkoznak, hogy nem volt tudomásuk a végrehajtói rendszerben történt visszaélésekről.
A bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a testületnek az év végéig kell elkészítenie jelentését. Céljuk, hogy a vizsgálat eredményei alapján egy új, nonprofit és az érintettek érdekeit jobban figyelembe vevő végrehajtói rendszer jogi alapjait is kidolgozzák.
(MTI)
Fotó: Tuzson Bence hivatalos Facebook-oldala
