A gyermekjogi világnapon, azon a napon, amikor 36 évvel ezelőtt elfogadták az ENSZ gyermekjogi egyezményét, a magyar gyermekvédelmi rendszer mély és elkeserítő válságára világítanak rá a friss adatok. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint ugyanis jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akiket szüleik elhagytak, vagy akiket a hatóságok emeltek ki a családból. Ez a szám jelentős növekedést mutat: idén januárban még 260 anya nélküli csecsemőről tudott a közvélemény – adta hírül a telex.hu.
A Gyermekjogi Civil Koalíció felmérése szerint ez az adat még drámaibb: a kórházban hagyott csecsemők száma 2023-ban az előző évhez képest több mint három-hatszorosára nőtt, ami a rendszer összeomlásának egyértelmű jelzése.
A probléma súlyosságát és komplexitását a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is aláhúzza. Boros Ilona, a szervezet munkatársa a Telexnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kórházakban lévő kisbabák többségét nem a szüleik hagyták el, és nem bántalmazó családokból jönnek, hanem gyakran indokolatlanul emelték ki őket.
A TASZ szerint a kórházban hagyott csecsemők ügye a gyermekvédelem „állatorvosi lova”, ami jól megmutatja a gyámhatóság és az alapellátás működésképtelenségét. A hatályos magyar jogszabályok, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezménye szerint jogellenes pusztán az anyagi helyzet miatt kiemelni egy gyereket a családból.
„Ha nincs a családban elhanyagolás, bántalmazás, és csak a szegénység az egyetlen nehezítő körülmény, akkor a helyi szociális ellátásnak kellene segítenie” – mondta Boros Ilona a lapnak.
A TASZ évtizedes munkája, beleértve a 2016-os kampányukat a szegénység miatt kiemelt gyerekek ügyében, rávilágított a szociális hátrányok súlyos szerepére. Egy 2017-es ombudsmani jelentés szerint az állami gondozott gyerekek egyharmadánál valóban a szegénység, a rossz vagy megoldatlan lakáskörülmények állnak a családból való kiemelés hátterében. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a gyermekkiemelések harmada biztosan jogsértő.
A Belügyminisztérium adatai szerint a gyerekek általában három hét és – megdöbbentő módon – tizenkét hónap közötti időt töltenek egészségügyi intézményekben. Boros Ilona szerint sokan közülük úgy vannak kórházban, hogy azt valójában semmilyen egészségi állapot nem indokolja. Az ENSZ egyezménye és a magyar törvények előírják, hogy a kiemelés után, ha az indokolt (például bántalmazás), azonnal gondoskodni kell a gyermek jogi sorsának rendezéséről, ami nevelésbe vételt vagy örökbefogadhatóvá nyilvánítást jelent.
„Olyan nincs, hogy ott maradjon a kórházban a gyerek. Ez azt jelenti, hogy nincs szakellátás, nincs hova elhelyezni ezeket a gyerekeket, tehát a törvényes rendszer teljes összeomlásának bizonyítéka” – emelte ki a szakértő.
A valóságban azonban az elmúlt egy évben bevezetett gyorsított örökbefogadási eljárás ellenére is lassú a folyamat. Januárban mindössze 59 gyereket sikerült örökbefogadhatóvá nyilvánítani a több mint 250 kórházban lévő gyermek közül. Ez arra utal, hogy a többségük esetében a szülők nem mondtak le a gyermekről, ami a jogi procedúrák hosszát indokolja.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kórházban lévő gyermekek nagy része három év alatti, és sokan közülük valamilyen betegséggel vagy fogyatékkal élnek. Ők a különleges szükségletű kategóriába tartoznak, akiket sokkal nehezebb örökbe fogadó vagy nevelőszülői családba helyezni.
Katonáné dr. Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja korábban rámutatott: ha a 300 kórházi csecsemő mind kék szemű és egészséges lenne, akkor nyilvánvalóan mindannyiukat örökbe fogadnák. A tény azonban az, hogy a fogyatékos, tartósan beteg és három év alatti gyerekek kétharmada tud végül nevelőszülőhöz kerülni, de nagyjából kétezer kisgyermek intézménybe kerül. A speciális szükségletű, mentális vagy súlyos trauma által érintett gyerekek számára pedig egyáltalán nincs nevelőszülői férőhely.
A kormányzat ígéretekkel igyekszik kezelni a helyzetet: megduplázzák a nevelőszülői alapdíjat, és emelik a speciális szükségletű gyermekeket nevelő szülők többletdíját, hogy vonzóbbá tegyék a hivatást. Emellett a Belügyminiszter azt ígérte, hogy december 31. és jövő év március 31. között valamennyi csecsemő ellátását meg fogják oldani.
A TASZ-hoz érkező új típusú megkeresések – egészségügyi dolgozók és más szülők, akik a kórházban látott elhagyott babákat szeretnék örökbe fogadni – is a krízis mélységét mutatják. Boros Ilona azonban rámutatott, hogy a jogi rendszer ezt nem teszi lehetővé, noha emberileg maximálisan megérti, és támogatja ezeket a kezdeményezéseket.
A gyermekjogi világnapon a magyarországi kórházakban rekedt több száz csecsemő sorsa súlyos emlékeztető arra, hogy a gyermekvédelemben sürgős és átfogó reformokra van szükség a gyermekek alapvető jogainak tényleges érvényesítéséhez.
(telex.hu)
Fotó: illusztráció
