A magyar nemzet határokon átívelő egységét, a kárpátaljai magyarság jogainak visszaállítását, valamint a közép-európai együttműködés megújítását hangsúlyozta Magyar Péter a nemzeti összetartozás napján. A miniszterelnök csütörtök reggel a budapesti Kossuth Lajos téren, a nemzeti lobogó katonai tiszteletadással kísért felvonását követően mondott ünnepi beszédet.
Trianon ma is kősziklaként nehezedik a szívünkre
A kormányfő beszédében felidézte az 1920. június 4-i trianoni békediktátum aláírásának tragikus pillanatait, amikor az országban megállt az élet, megkondultak a harangok és félárbocra eresztették a zászlókat. Kiemelte, hogy a magyar történelem e legnehezebb pillanata 106 év elteltével is kősziklaként nehezedik a nemzet szívére, ugyanakkor emlékeztetett a múltbeli hősökre – köztük a soproni és a balassagyarmati összefogásra –, akik a leglehetetlenebb helyzetben is küzdöttek a hazáért.
Magyar Péter szerint az 1989-es rendszerváltással az ország új esélyt kapott a sebek begyógyítására, de a korábbi vezetők sokáig inkább visszaéltek a lehetőséggel. Úgy fogalmazott, a magyar nemzet a közelmúltban ítéletet mondott a megosztottság, a gyűlölet és a félelemkeltés felett, és egy olyan ország építésére adott felhatalmazást, ahol a haza viszontszereti a polgárait. „Nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van” – húzta alá.
Áttörés Kárpátalján, kritika a Benes-dekrétumok miatt
A miniszterelnök beszédében kiemelt helyet kaptak a határon túli magyar kisebbségek ügyei. Óriási diplomáciai eredményként értékelte a szerdán született megállapodást, amelynek köszönhetően a kárpátaljai magyar kisebbség hosszú idő után visszakapja alapvető jogait. Mintegy százezer kárpátaljai honfitársunk kapja vissza a lehetőséget arra, hogy szabadon használhassa nemzeti szimbólumait, anyanyelvén tanulhasson, érettségizhessen, és hivatalos ügyeket intézhessen.
Ezzel párhuzamosan éles kritikával illette a Felvidéken tapasztalható állapotokat, ahol a Benes-dekrétumokra hivatkozva ma is magánvagyonokat koboznak el magyaroktól. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormány határozottan ki fog állni a jogfosztott felvidéki honfitársak mellett.
Újraindul a V4, bővülhet a közép-európai szövetség
A kormányfő rámutatott, hogy Magyarország „saját magával szomszédos”, ezért kulcsfontosságú a jó viszony a környező államokkal. Sérelmezte, hogy az utóbbi években megszakadt a párbeszéd a legfontosabb szövetségeseinkkel, köztük a visegrádi négyekkel (V4).
Bejelentette, hogy június 23-án Budapesten tartják a V4-ek miniszterelnöki találkozóját, amellyel felélesztik ezt a történelmi szövetséget. Hozzátette, a kormány azon dolgozik, hogy a jövőben más országok – köztük Ausztria, Szlovénia, Románia, Horvátország vagy akár Németország – is csatlakozzanak ehhez az együttműködéshez, mert a stabil és erős Közép-Európa szolgálja a valódi magyar szuverenitást.
„Magyarország szíve ott dobban minden magyarban, éljen bárhol a nagyvilágban” – zárta beszédét a miniszterelnök, köszönetet mondva a nemzetnek az összetartozásért.
Állami méltóságok és politikusok a Kossuth téren
Az ünnepélyes zászlófelvonáson a miniszterelnök mellett jelen volt Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke is.
A rendezvényen a politikai és társadalmi élet számos jeles képviselője is tiszteletét tette, többek között Karácsony Gergely főpolgármester, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője, Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese, valamint Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke. Az ünnepi ceremónián a Magyar Honvédség és a nemzeti díszegységek katonái, valamint huszárok működtek közre.
(MTI)
Fotó: illusztráció
