A mókuskerék, amelyet nap, mint nap pörgetünk, egyre nagyobb kihívás elé állít bennünket. A felgyorsult világnak köszönhetően ugyanis, nekünk is egyre gyorsabban kell tekernünk – ez pedig valljuk be: kimerítő. A megfelelési kényszer eluralkodott rajtunk, a mentális egészségünk azonban ezzel párhuzamos háttérbe szorult. Fülöp Ákos pszichológussal, sportpszichológussal, az MCC műhelyvezetőjével beszélgettünk, akinek szerkesztésében nemrég jelent meg a Teljesítménypszichológia I. – Az emberi teljesítmény pszichológiája című könyv.
Miért tartotta fontosnak, hogy megírja a Teljesítménypszichológia I. – Az emberi teljesítmény pszichológiája című könyvet?
A teljesítménypszichológia nemzetközi kitekintésben egy jól kidolgozott tudományterület. Európában és Észak-Amerikában egyetemi mesterképzésen és különböző szakképzésen is elérhető képzésként szerepel a pszichológusok számára. Bár egy viszonylag új tudományterületről van szó, mégis nagyszerűen reagál a jelenkorunk kultúrájára. A Kapitalista, Globalizált, Urbanista társadalomban a teljesítmény mind egyéni, mind rendszerszinten felértékelődött és saját bőrünkön érezhetjük hatásait. Ezért többedmagammal azt tűztem ki célul, hogy hazánkban is leteszem az alapkövét a pszichológia tudományterület ezen diszciplinájának. Ebben volt segítségemre összesen négy egyetem 21 szakembere és két szerkesztőtársam, Kovács-Kacsur Kristóf és Sárkány Dominik, akikkel közösen írtuk ezt a könyvet, melynek fókuszában, ahogy a modern társadalom fókuszába is egyre inkább az emberi teljesítmény áll. Legyen szó hivatásról vagy hobbiról, a sikereink és a megelégedettségünk alapját a teljesítményünk jelenti. A közösségi média hatására pedig olykor még azt is érezhetjük, hogy értékességünk is a teljesítményünk függvénye. Ennek, az emberre gyakorolt, pszichológiai hatásáról van szó ebben a könyvben, és azért tartom mindezt fontosnak, hogy azok, akik olvassák, megértsék, hogy mindennek van előnye, de ugyanakkor hátránya is.
Mennyire határozza meg a teljesítményünk a mindennapjainkat? Ugyanennyit számít mindez azoknak, akik fizikai és szellemi munkát végeznek?
Ahogy azt már mondtam, jelen korunk kultúrájában mind egyéni, mind rendszerszinten felértékelődött a teljesítmény.
Rendszerszinten tudjuk, hogy minden országban, van egy nagyszerű mérőszám, amely tökéletesen megtestesíti a folyamatos növekedés, gyarapodás, termelés utáni vágyat, ez pedig nem más, mint a GDP. Ennek a folyamatos növekedése az elvárt és elfogadható. De belegondolva mélyebben az elvbe, a folyamatos növekedés egy véges erőforrású bolygón, hagy maga után tisztázandó kérdéseket.
Ha viszont egyéni szinten gondolkodunk erről a kérdésről, akkor el kell, hogy ismerjük, most élünk a legjobban, mivel megvan a közlekedéshez, élelmiszerhez vagy épp az egészségügyhöz való hozzáférésünk. Ez egy évszázados perspektívába visszatekintve kivételesnek számít. Mégis ezzel párhuzamosan azt láthatjuk, hogy a mentális egészség folyamatosan csökken, a pszichológiai jóllét válságba kerül. Mindennek oka lehet többek között a jelen korunk kultúrája, a teljesítmény kényszerből fakadó nyomás megnövekedése, a rohanó, pörgő, információval teli világunk.
Mindez pedig ugyanúgy érint mindenkit, kortól, nemtől vagy hivatástól függetlenül.
Milyen előnyei és hátrányai vannak ma annak, hogy ennyire sokat számít az, hogy ki, hogyan teljesít az élet legkülönbözőbb területein?
Mint mindennek, a teljesítménynek is két oldala van. Az egyik oldalon a tündöklés, öröm és boldogság, a siker édes íze, a javakhoz való hozzáférés, győzelem áll. A másik oldalon pedig a kiégés, sérülés, betegség, izoláció. A megnövekedett mentális terhelésnek köszönhetően a különböző pszichopatológiai jellegzetességekkel szembeni sérülékenység fokozódhat. A kiégés, pánikroham, depresszió szavak napi használatba kerülnek a hétköznapokban.
Éppen ezért a könyvünk is ezen terminológia mentén tárgyalja a témát, funkcionális és diszfunkcionális teljesítményre szétszálazva ezt a szerteágazó és a mindennapjainkat markánsan érintő jelenséget. Mindez szerkezetileg is megmutatkozik, egyik oldalról olvasva a könyvben a teljesítménypszichológia pozitív, a másik oldalról a negatív aspektusaival találkozhatunk.
Zárásképp: Hogyan tudjuk a megfelelési kényszert, megfelelési vággyá alakítani?
Oktatások, előadások vagy workshopok végén Yerkes és Dodson törvény felrajzolásával szoktam summázni gyakorlati szempontból a teljesítménypszichológia lényegét, amelyet egyéni szinten is jól tudunk alkalmazni. Mindez inkább nézőpont, egy attitűd, ha tetszik mindset, amelynek lényege, hogy minden embernek van egy optimális zónája, amelyben jól fog tudni teljesíteni. Ha túltoljuk, ha alul lőjük, nem fogjuk tudni kiaknázni a bennünk rejlő potenciált. Mindezért cél, hogy az ember tudatosan építse fel az optimumát és azt tudatosan csinálja. Ahogy szoktuk mondani ne csak történjenek a dolgok, hanem aktívan és tudatosan csináljuk mi magunk.
Pósa Tamara
Fotó: MCC
