Prof. Dr. Janáky Csaba vezetésével szén-dioxid alapú e-üzemanyagok energiahatékony gyártására nyert kétmilliárd forint támogatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Greennovation Center kutatócsoportjainak közössége. Az SZTE tudásbázisára és infrastruktúrájára épülő projekt az új Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok pályázatán egyike volt a 14 támogatott nemzeti labor programnak.
Cseppfolyós üzemanyagok CO2-alapú mesterséges előállítási folyamatának energiahatékony kifejlesztésére nyert kétmilliárd forint összegű támogatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjában Prof. Dr. Janáky Csaba vezetésével működő Greenovation Center kutatócsoportjainak közössége. A pályázatot a Nemzeti Laboratórium program folytatásaként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap írta ki Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok továbbfejlesztése elnevezéssel. Az SZTE IKIKK Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL) szakmai vezetőjeként 2026. április végén az egyik legsikeresebb nemzeti laboratóriumi projektet zárta le, amely zöld, kislábnyomú energiatechnológiák fejlesztését, a hidrogén és a szén-dioxid előállítási, tárolási és hasznosítási (CCS, CCU) technológiáit tűzte ki célul.
Prof. Dr. Janáky Csaba kérdésünkre elmondta, hogy új projektjükben a MENL szén-dioxidos kutatásai során felépített tudást és infrastruktúrát fogják egyetlen konkrét cél szolgálatába állítani: cseppfolyós e-üzemanyagokat, például szintetikus repülőgép üzemanyagot (kerozint) és közúti benzint készítenek megújuló villamosenergia, szén-dioxid és víz felhasználásával.
– Az e-üzemanyag létrehozásának számos technológiai útja lehetséges, többféle kémiai folyamaton keresztül lehet eljutni szén-dioxidból, vízből és megújuló villamos energiából a szintetikus cseppfolyós üzemanyagokhoz. Ezekből mi többet is megvizsgáltunk a nemzeti labor időszaka alatt, és most kiválasztjuk azt, amely a legjobb eredményeket adta. Az eljárást megpróbáljuk még hatékonyabbá tenni, azzal, hogy továbbfejlesztjük a kulcsfolyamatot (Fischer-Tropsch reakció), és a hozzá kapcsolódó egyéb folyamatokat. Önmagában nem az a nóvum, hogy szén-dioxidból és vízből megújuló villamos energiával üzemanyagokat készítünk. Az újdonság az, ahogyan a folyamat elemeit összerakjuk. Rendszerint az történik, hogy a gyártók külön-külön beszerzik a hidrogén, a szén-monoxid és az e-üzemanyag előállítási technológiáját, majd ezekből megpróbálják összeépíteni a rendszert. Ezután persze szomorúak, hogy nem jó a hatásfoka, túl sok energia kell hozzá. A vegyész/vegyészmérnök ezen nem lepődik meg, mert tudja, hogy a különböző technológiáknak eltérő munkapontjai vannak, vagyis különböző körülmények között, eltérő hőmérsékleten, nyomáson működnek optimálisan. Egyenként megvásárolva és összerakva sok veszteségünk lesz az egyes technológiák kapcsolódásánál – ismertette a professzor.
Az új fejlesztés központi bázisa az SZTE Science Park, azon belül is az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás és a Greennovation Center lesz, ahol a zöld hidrogén és az ipari eredetű CO2 felhasználásával versenyképes árú e-kerozin és e-benzin előállítását tervezik. Prof. Dr. Janáky Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a tesztállomáson már korábban saját konténeres hidrogéngenerátort építettek, és megvan a saját konténeres technológiájuk a szén-monoxid-, valamint a cseppfolyós üzemanyag előállítására is.
– Most azt tűztük ki, hogy egy új rendszert építünk, amelyben a maga munkapontján mindegyik technológia elfogadható energiafelhasználással működik, és ez a három munkapont nagyon közel van egymáshoz. Ettől azt várjuk, hogy a teljes folyamat érdemben jobb hatásfokú lesz. Ennek érdekében az egyes részegységek egymáshoz integrálását előbb a laborasztalon, majd a már meglévő eszközökkel a tesztállomáson is elvégezzük. Végül pedig kialakítunk egy új konténert, amelyben hidrogénből és szén-monoxidból energiahatékony cseppfolyós üzemanyag készül. Lesz egy folyamatunk, amely a villamos energiától az e-üzemanyag előállításáig jó paraméterekkel működik, és ezzel a tudással lehet majd felkeresni az ipari partnereket – mondta.
A fejlesztés időszerűségét növeli, hogy az Európai Unióban jogszabály írja elő, hogy 2030-tól milyen részarányban kell majd szén-dioxid bázison készített komponenst keverni a repülőgépek, és később közúti gépjárművek üzemanyagába. Prof. Dr. Janáky Csaba szerint erre a kihívásra azért nem épülnek még a nagyméretű gyárak, mert a szereplők az előállítási technológia hatékonyságának növelését várják.
– Jelenleg a legtöbb piaci szereplő a folyamatnak legfeljebb az egyik részéhez ért. Mi viszont azt gondoljuk, energiát lehet spórolni a részfolyamatok optimális integrálásán. Hogy ez mennyi energia lesz, az a projekt megvalósítása során fog kiderülni – tette hozzá az SZTE professzora.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
