Súlyos figyelmeztetést adott ki a Költségvetési Tanács (KT): a 2026-os választások előtti kormányzati költekezés és a megemelt hiánycélok miatt Magyarország letér az Európai Unió által kijelölt pénzügyi pályáról. A helyreállításhoz 2027-ben a GDP 1,7 százalékának megfelelő, drasztikus kiigazításra lesz szükség, ami az állami kiadások jelentős megnyirbálását vonhatja maga után – vette észre a HVG.
A Horváth Gábor elnökletével működő testület – melynek tagja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke is – legfrissebb, három évre előretekintő elemzése szerint a kormány „levágja a kanyart” a választási győzelem érdekében, ám ennek ára lesz. A KT jelzi: ha a 2025-ös tényadatok kedvezőtlenül alakulnak, az Európai Bizottság már jövő tavasszal javasolhatja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás szigorítását, ami kötelező érvényű előírásokat vagy akár pénzügyi büntetést is vonhat maga után.
A probléma gyökere, hogy a kormány a 2026-os országgyűlési választásokra készülve az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélt is a GDP 5 százalékára emelte fel. Bár a hivatalos kommunikáció nem részletezte a megemelt hiány belső szerkezetét, a hatások jól látszanak: 2025-ben a bejelentett intézkedések (például szja-kedvezmények, 13. havi nyugdíj) 0,4 százalékos, 2026-ban pedig már 2,2 százalékos GDP-arányos hatást gyakorolnak a költségvetésre.
Bár ezek az összegek részben visszacsorognak a kasszába a megnövekedett fogyasztás adótartalma miatt, a nettó kiadásnövekmény így is hatalmas: jövőre 400 milliárd, a választás évében pedig mintegy 850 milliárd forint plusz kiadást jelent a korábban tervezetthez képest.
Az Európai Unió új szabályrendszere szerint már nemcsak a hiány mértéke, hanem az elsődleges nettó nemzeti kiadások növekedési üteme is számít. Bár Magyarország kapott némi engedményt a védelmi kiadások növekedése miatt (ez évente a GDP 1,3 százalékának megfelelő plusz mozgásteret jelent), a kormány ezt is túllépi.
A számítások szerint 2026 végére a kiadások halmozott növekedése eléri a 0,8 százalékot, miközben a megengedett limit 0,6 százalék lenne. Ez a látszólag apró különbség milliárdos lyukakat jelent a költségvetésben.
A KT szerint, ha nem történik váratlan gazdasági csoda, 2027-re a kormánynak be kell húznia a kéziféket. Az egyenlegnek egyetlen év alatt 1,7 százalékponttal kellene javulnia a GDP arányában. Ez a gyakorlatban kemény megszorítást jelent:
-
Kiadáscsökkentés: Az állami kiadásoknak a GDP-hez mért aránya a jelenlegi 41 százalék feletti szintről 39,7 százalék alá kell csökkenjen.
-
Nincs adócsökkentés: A bevételi oldalon elfogyott a levegő. A demográfiai hullámvölgy miatt a foglalkoztatás nem bővíthető tovább, a bérek növekedése lassul, az állam pedig a korábban bevezetett kedvezményekkel már lemondott több százmilliárdos bevételről.
-
Különadók maradnak: Bár a piaci szereplők a különadók kivezetését várják, a KT szerint erre csak akkor lesz lehetőség, ha máshol még fájdalmasabb vágásokat eszközölnek, vagy újabb adókat emelnek.
A túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetése nem csak politikai presztízsveszteség. A piaci bizalom megrendülése esetén emelkedhet az ország kockázati felára, ami drágítja az államadósság finanszírozását, gyengítheti a forintot és emelheti az államkötvények hozamait. A Költségvetési Tanács szerint a kormánynak szűkös az útja: vagy önként hajt végre fájdalmas kiigazítást 2027-ben, vagy Brüsszel fogja arra kényszeríteni.
(hvg.hu)
Fotó: Frank Yvette
