Most, a fontos meccsek előtt a fociról kellene beszélni és különben sem tudok olyan mélyen szántó gondolatokban gazdag előadást tartani, mint Matolcsy jegybankelnök úr, akinek nyomában sem léphetek – kezdte nem kevés (ön)iróniával felszólalását Csányi Sándor Szegeden a 60. közgazdász-vándorgyűlésen.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, agrár- és egyéb nagyvállalkozó ezzel még csak megmosolyogtatta a hallgatóságot. Arra a megjegyzésére viszont már kitörő nevetéssel reagáltak a részvevők, miszerint, aki unja a beszédét, az bátran álljon fel és menjen ki, ugyanakkor nem ajánlja ezt kollégáinak vagy az OTP bajban levő ügyfeleinek…
Beszélt arról, hogy 10 százalékról 50-re nőtt a recesszió valószínűsége, Szeged polgármesteréhez hasonlóan ő is hangsúlyozta, hogy már a háború előtt elkezdődött az infláció gyors növekedése. Szólt a járvány alatt leállt cégekről, ahova a kollégák már nem mennek vissza, a pincérek rájöttek, hogy lehet hétvégéjük is.
Beszélt az autóiparról, a szűkös újautó-kínálatról, ami a chiphiány egyik következménye. Példaként említette, hogy amikor Toyotát akart rendelni, azt csak jövő őszre tudták visszaigazolni.
A szankciók és az energiaválság kapcsán elmondta, az USA könnyebb helyzetben van, mint Európa, amely erősen gázfüggő és elszakadt az európai gázár az amerikaitól.
A magyar energiafüggőség az egyik legmagasabb az EU-ban. 30 éve folyamatosan van erre program, mégis sok drága energia megy ki a rossz nyílászárókon és a falakon keresztül
– hangsúlyozta Csányi Sándor.
Az EU-s forrásokra nagy szüksége van Magyarországnak, szerinte a kormány mindent megtesz, hogy ezekhez hozzáférjünk. Szerinte nagy probléma lenne, ha a helyreállítási alap forrásairól év végéig nem sikerülne megállapodni, az uniós pénzek elmaradása érezhetően csökkenthetné a gazdasági növekedést, a forint pedig tovább gyengülne.
Felidézte, hogy az elmúlt hét évben 57 milliárd euró, évente a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeg érkezett az Európai Unióból az országba.
Csányi Sándor megjegyezte, hogy Magyarország gazdasága erősen integrálódott az európaiba – az export 75 százaléka a kontinensre irányul, az import 72 százaléka pedig onnan jön -, így az ország osztozik Európa sorsában.
Az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz soha nem lesz olyan olcsó, mint a vezetékes, így Magyarország és az EU csak veszíteni tud a jelenleg kialakult helyzeten
– vélekedett, utalva arra, hogy a kontinens versenyképességének a csökkenése várható.
Ami a bankrendszert illeti, Európa súlya ezen a területen csökkent: 2010-ben még az öt legnagyobb bank európai volt a világon, 2021-re négy kínai és egy amerikai ugrott a lista élére – hívta fel a figyelmet a bankvezető.
Elmondta, a magyar bankszektor mérlegfőösszege 2010-hez képest majdnem megduplázódott, ebben nagy szerepet játszottak a támogatott hitelek. Csányi Sándor beszélt arról is: ahogy a devizahiteleknek, a forinthiteleknek is megvan a kockázata, és jelezte, hogy nem megoldás az ársapka bevezetése, illetve az sem fenntartható, hogy egyes ágazatok ne fizessék vissza a hiteleiket.
Az aszályban elengedik a hiteket, mi történik, ha jövőre belvíz lesz, vetette fel.
Azzal folytatta, hogy egyes kormányzati intézkedések, így a különadók versenyhátrányt okoznak a hazai pénzintézeteknek, ami a gazdaság szereplőire, a hitelfelvevőkre is kedvezőtlenül hat, a jogrend kiszámíthatatlansága pedig szintén problémák forrása.
– Kezdtünk kiegyenesedni, amikor megjött az extraprofit adó, miközben sok ágazat nyereségrátája van magasan a bankszertoré fölött. Úgy érezzük, hogy elvonják az erőforrásokat, és ez hiányzik majd a gazdaság finanszírozásából – mondta.
Úgy érzi, nem látja mindenki tisztán a gazdaság-irányításban, hogy a bankszektor nehéz helyzetben van, alacsony a jövedelmezősége, nem éri meg ide befektetni. Nem hiszi, hogy azok a külföldiek, akik a 2008-as válság kompenzálására ide betettek pénzt, még egyszer meg fogják ezt tenni.
Mi itt vagyunk, mi nem tudunk elmenni, nekem még kedvező is, ha néhányan elhagynák az országot, de a gazdaságnak nem
– fogalmazott meglehetősen élesen.
Bírálta azt a gyakorlatot is, hogy két készpénzfelvételi tranzakció ingyenes Magyarországon, ami unikális a világon. – De van költségünk, az informatika, a készpénzállomány kezelése, miközben kellene digitalizálni is, mert túl nagy a készpénzkészlet – hangsúlyozta Csányi Sándor.
Szerinte az is nagy probléma, hogy nem neveljük a lakosságot, hiába mondták, írták háromszor is levélben, hogy fix kamatozású hiteleket vegyenek fel az emberek, vagy váltsák át a meglévő változó kamatozásút a kiszámíthatóra. Aki megfogadta a tanácsot, és fixet választott, annak 67 ezer forint a havi törlesztője, aki maradt a változó kamatozásban, annak 52 ezer. Az járt jól, aki nem fogadott szót, mert úgyis segít majd az állam.
Kovács András
Fotók: Frank Yvette
