A magyarországi ipari beruházások, kiemelten az akkumulátor-értékláncban létesülő üzemek építése jelentős környezetvédelmi aggályokat vet fel a társadalomban. A lakosság részéről számos tisztázatlan kérdés merül fel a potenciális károsanyag-kibocsátással, a vízszennyezéssel, a kisajátított földterületekkel, valamint a beruházások során kitermelt talaj sorsával kapcsolatban. A problémát súlyosbítja az átlátható kommunikáció hiánya mind a hatósági, mind a gyárüzemeltetői oldalon, ami felerősíti a helyben élők félelmét a környezetpusztító és veszélyesnek tartott projektekkel szemben. A Telex most utána járt annak, hogy van-e mindennek alapja.
A gyárak nem szabályozott és ellenőrzött működése komoly kockázatot jelent a környezetre: a gödi Samsung-gyár fekete port kibocsátó esete is rávilágított a méreganyagok kijutásának veszélyére. Ez a helyzet indította el azt az ellenállási hullámot, mely során a debreceni lakosok tüntetésekkel és jogi eszközökkel próbálták megállítani a CATL, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójának beruházását, mely az egyik legjobb minőségű magyar termőföldet foglalja el. Annak ellenére, hogy a létesítmény környezethasználati engedélye több szempontból is kifogásolható, a gyár felépült, és a tervek szerint 2026 első felében megkezdi a termelést.
A környezetkárosítástól való megalapozott félelem egyben táptalajul szolgál az ipari beruházásokat övező, egyre terjedő összeesküvés-elméleteknek is. Közülük kiemelkedik az a teória, miszerint a gyárak építése során legyalult magyar termőföldet exportálják Nyugat-Európába, értékes, termékeny talajunkat elidegenítve az országtól. Tekintettel arra, hogy a téma a közvéleményt erősen foglalkoztatja, és a Telex szerkesztőségébe is több megkeresés érkezett ezzel kapcsolatban, úgy döntöttek, tényfeltáró munkával tisztázzák, milyen mértékben alapozható valós tényekre ez az állítás.
Az a tény, hogy a BYD és a CATL is a legjobb minőségű termőföldeket választotta beruházási helyszínül, alapvetően megkérdőjelezi a tervezési folyamat racionalitását. Ehhez társult a földkisajátítás rendezetlen menete, ami nagyfokú ellenállást váltott ki. Szegedi gazdák szerint a földjeikre kapott vételi ajánlatok messze elmaradtak a piaci értékektől, figyelmen kívül hagyva a talaj minőségét és elhelyezkedését. A sajtóban megjelent, 400 milliós értékű föld 60 millió forintos kisajátításáról szóló pletykát a szegedi önkormányzat cáfolta, jelezve, hogy az ár megállapítása a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal feladata volt. Ez a valós termőföld-értékkel kapcsolatos feszültség teremtette meg a táptalajt a komment szekciókban terjedő összeesküvés-elméleteknek. Ezen pletykák szerint a CATL, BMW és BYD területekről titokban, éjszaka, vasúti vagonokban szállítják el a kitermelt termőréteget Nyugat-Európába, egyes források szerint Hollandiába mezőgazdasági felhasználásra.
Egy beruházás elején valóban ki kell egyenlíteni az építési területen található termőréteget (humuszréteg), hiszen ahhoz, hogy egy üzemet – vagy akár egy hétköznapi házat felépítsünk, sík felületre van szükségünk. Érthető módon így elkerülhetetlen, hogy a felhalmozódott földet valahová átvigyék, valamilyen módon hasznosítsák – emeli ki telex.hu.
A termőföld védelmére vonatkozó 2007. évi CXXIX. törvény azonban viszonylag szigorú. A törvény szerint a beruházások megvalósításakor talajvédelmi tervet és nyilvántartást kell készíteniük, amiben a beruházó nyilatkozik arról, hogyan fog gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. A termőréteg teljes mennyiségét elsősorban a kivitelezés helyszínén kell felhasználni, ha ez nem lehetséges, a fel nem használt rész átruházható.
Az átruházásra is szigorú szabályok vonatkoznak, a kitermelt termőföldet az eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg, tehát mezőgazdasági célokra alkalmas anyag előállítására lehet hasznosítani. Ha pedig nem használja fel a beruházó a termőréteget, akkor a megmaradt mennyiség után talajvédelmi járulékot kell fizetnie.
A járulékot a humuszos termőréteg humusztartalmától függően kell kiszabni:
- 1–2,5 százalékos humusztartalom esetén: 150 Ft/m³;
- 2,5 százalék fölötti humusztartalom esetén: 250 Ft/m³;
- ha viszont nem állapítható meg, hogy pontosan mennyi fel nem használt talaj maradt, a járulék a tevékenységgel érintett terület után számított megkezdett hektáronként 100 000 forintra nő.
A jogszabályok nem térnek ki egyértelműen arra, hogy a kitermelt termőföld átruházása kizárólag belföldön történhet-e, és nem tartalmaznak kifejezett tilalmat a föld exportjára vonatkozóan sem. Ennek tisztázása érdekében a Telex megkereste a CATL és BYD beruházásokért felelős kormányhivatalokat.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal válasza szerint a CATL nem volt képes a teljes humuszmennyiséget a beruházás területén hasznosítani, amiért talajvédelmi járulékot kellett fizetnie – amit a beruházó teljesített. A fennmaradó humuszfelesleg a hivatal tájékoztatása alapján teljes egészében a közeli mezőgazdasági területekre került, mint felső termőréteg.
A BYD beruházásával kapcsolatban a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal jóval szűkszavúbb választ adott. Azt közölték, hogy a BYD még nem jelentette be a termőföld más helyen történő felhasználását. Mivel a projekt már előrehaladott állapotban van, ez azt valószínűsíti, hogy a kitermelt talajt teljes egészében az épülő üzem területén használták fel. A pontosabb információért közvetlenül a BYD-t is kereste a hírportál, ám a cégnek még nincs hivatalos magyar sajtóosztálya, az európai központ pedig többszöri megkeresésükre sem reagált.
Tehát a CATL esetében a kitermelt humuszból a közeli gazdák profitáltak, a BYD viszont nagy valószínűséggel házon belül, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően használta fel a megmaradt földet. Így a két beruházás esetében nagyon úgy néz ki, hogy a magyar föld Magyarországon maradt – írják.
Összefoglalva: hivatalosan nincs nyoma annak, hogy a talaj külföldre került volna. Ha mégis megtörtént, az csak illegálisan történhetett. Az összeesküvés-elméletekre nyitott embereket ez nem fogja teljesen megnyugtatni. Azonban érdemes figyelembe venni, milyen szereplőkről beszélünk: a CATL a világ legnagyobb akkugyártója, tavaly több mint 50 milliárd dolláros árbevétellel és 7 milliárd dollár tiszta profittal. A BYD még ennél is nagyobb, 107 milliárd dolláros bevétellel és 5,6 milliárd dollár nyereséggel bír. Ekkora volumenű profit mellett valószínűtlen, hogy megérje nekik egy kis illegális termőföld-üzletbe kezdeni, ezzel potenciálisan veszélyeztetve a Magyarországgal ápolt, létfontosságú kapcsolataikat.
Még ha a földeladási elmélet alaptalan is, más jogi kiskapuk és anomáliák miatt a környezetvédelmi aggodalmak továbbra is megalapozottak. Ezt igazolja a debreceni eset, ahol a CATL-üzem környezethasználati engedélye körül aktív vita alakult ki. A helyi civilek bíróságon támadták meg az üzem katasztrófavédelmi engedélyét is. A bíróság tavaly igazságügyi szakértőket kért fel, hogy határozzák meg a CATL-üzem által potenciálisan befolyásolt terület tényleges nagyságát. Ezzel azt vizsgálták, hogy a helyiek perelhetnek-e az szerintük hiányos, alábecsült területtel számoló engedély miatt.
A debreceni beruházás kapcsán készült igazságügyi szakvélemények megerősítették, hogy az engedély elkészítésekor nem végezték el a jogszabályban előírt vizsgálatokat. A szakértők szerint az engedély egyedül a levegőtisztaság szempontjából volt elfogadható, de nem adott kielégítő választ sem a létesítmény vízhasználatával, sem a zajszennyezéssel, sem pedig a környező területek vízháztartására és élővilágára gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Idén viszont a szakvélemények kizárását kérte a bíróságtól a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal. A kormányhivatal szerint a szakértők nem voltak képesek a bizonyítékokat objektíven mérlegelni, nem vették figyelembe a tényeket, nem vizsgálták meg az összes iratanyagot, emiatt előítéletes véleményt alkottak.
A kormányhivatal által kiadott engedély visszavonása komoly problémát jelentene az üzem számára, hiszen hivatalosan ennek hiányában nem indulhatna el az akkumulátorgyártás. Ugyanakkor érdemes felidézni a precedenst: tavaly a gödi Samsung-gyár látszólag zavartalanul folytatta a munkát azt követően is, hogy a bíróság felfüggesztette a működési engedélyét.
(telex.hu)
Fotó: Frank Yvette
